Kerekesszékben utazunk

Magyarországon több százezer mozgáskorlátozott ember él, mindennapi közlekedésünk, utazásaink, kirándulásaink során azonban ritkán találkozunk velük. Pedig egy idegen ország megismerése, egy koncerten, konferencián való részvétel nem függhet kerekesszéktől. Itthon már észrevehetőek a közlekedési problémák elhárítására tett lépések, sok helyen azonban még technikai akadályokba ütközünk.

Magyarországon jelenleg három olyan jogi rendelkezés van érvényben, amely a mozgáskorlátozott emberekkel kapcsolatos iránymutatásokat tartalmaz. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997-es törvény pontos meghatározásokat és követelményrendszert tartalmaz, az épített környezet kialakításával kapcsolatban. A törvény iránymutatása alapján született meg az országos településrendezési és építési követelményekről rendelkező kormányrendelet, melynek melléklete az akadálymentesítésre vonatkozó műszaki előírásokat is tartalmazza. Az akadálymentesítés igényét az 1998. évi Esélyegyenlőségi Törvény írja elő. Értelmezése szerint olyan környezet kialakítását jelenti, amely segíti a fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára a korlátok nélküli közlekedést, tájékozódást, és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben az érintettek fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. Jobban belegondolva, a közlekedési akadályok elhárítása a kismamák, a babakocsival közlekedő szülők és az idős emberek utazását, bevásárlókörútját is megkönnyíti. Akadálymentes utazás lehetősége Senki nem szeret a négy fal között ülni, nem is lehet így leélni az életet. Egy ígéretes nyaralás, egészségünk védelme, napi szükségleteink vagy üzleti érdekeink egyaránt utazásra késztethetik hátrányos helyzetben lévő sorstársainkat. Ha például egy munkája során gyakran utazó üzletember, mozgássérült lesz, ám megváltozott életkörülményei miatt nem szeretné abbahagyni szeretett munkáját, rögtön két problémával is szembesül. Az utazás megoldása mellett megfelelő szállodát is találnia kell. Egy légitársaság szabályzatát lapozgatva pontos leírást találhatunk arra vonatkozóan, mi a teendő mozgáskorlátozott, vagy mozgássérült utas szállítása esetén. Akár utazási irodában, akár interneten történik a jegyfoglalás, minden esetben lehetőség van speciális segítség, úgynevezett „assistance” igénybevételére. Az utazó számára több megoldást kínálnak, a termináltól a repülőgép lépcsőjéig, a kabinig, vagy akár egészen az ülésig kérhető segítség. Hallás-, illetve látássérült utasok számára pedig a légiutaskísérő köteles külön, tapintással bemutatni a biztonsági eszközök használatát. A vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben is van a mozgáskorlátozottak utaztatására vonatkozó megoldás. A MÁV Zrt. honlapjának hírarchívumában találhatunk esélyegyenlőséggel kapcsolatos tájékoztatást. Az „Esélyegyenlőség a vasúton” elnevezésű program keretében a MÁV idén huszonhat személyvagont szerel fel emelő- liftszerkezettel, ami jelentősen segíti a kerekesszéket használók utazási kényelmét. Így, a korábbi beruházással összegezve már harminckilenc személyvagonban használható emelőlift, megkönnyítve a mozgáskorlátozottak vasúti közlekedését. A közlemény szerint jelenleg hatvan pályaudvaron és állomáson működik mobil emelő berendezés, huszonhét helyen alakítottak ki külön mellékhelyiséget a mozgáskorlátozottak számára és ötvenegy felújított vasúti kocsiban működik külön mozgáskorlátozott mosdó. A BKV is törekszik a mozgásukban korlátozott személyek utazásának könnyítésére. A fővárosban több útvonalon közlekedik alacsonypadlós autóbusz és trolibusz, valamint a nagykörút vonalán közlekedő korszerű, megfelelő padlózattal és belső – kerekesszék elhelyezésére alkalmas hellyel – kialakított villamos segíti az arra rászoruló utasok közlekedését. Honlapjuk tájékoztatása szerint speciális szolgáltatásként lehetőség van háztól-házig, úgynevezett taxi rendszerben üzemelő autóbuszjárat igénybevételére is. A közlekedés jelenlegi helyzetének gyakorlati megítélésében Bárdi Gábor, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének irodavezetője volt segítségünkre. Bárdi szerint különbséget kell tenni a közösségi és a gépkocsival történő közlekedés között. A tömegközlekedésben a változás egyértelműen pozitív, hiszen az alacsonypadlós autóbuszok ma már több vonalon közlekednek. Vannak azonban problémák is, melyek közül most csak néhányat említünk. Ha például egy mozgáskorlátozott sorstársunk a budapesti Sportarénába megy egy koncertre, este fél tizenegy után nem tud hazajutni, hiszen a megfelelő buszok csak meghatározott ideig közlekednek. Probléma a buszjáratok csatlakozásainak nem megfelelő kialakítása is. Az alacsonypadlós buszjáratokat a menetrend kerettel jelöli, menetidejükben azonban sokszor komoly csúszás van. Ez azt jelenti, hogy a kerekes székes várakozó a megfelelő busz érkezéséig ki lehet téve az időjárás viszontagságainak. A kettes és a hármas metró felújítása során mindössze két-három metróállomáson építettek mozgássérülteket segítő liftet, a többi állomáson ez műszaki okok miatt nem volt kivitelezhető. A négyes metró vonalán előreláthatólag már minden állomáson lift, vizuális tájékoztatás és vakvezető sáv segíti majd a mozgáskorlátozott utazót. A mozgáskorlátozottak gépkocsival történő közlekedésének problémája talán mindenki számára ismert. A mozgáskorlátozott igazolványokat hamisítják, jogtalanul használják, hiszen ezeket negyven országban elfogadják. Külföldön az ellenőrzés jóval lazábbnak mondható, mint itthon, ennek tudható be, hogy az Igazolványokért akár még autókat is feltörnek. Az igazolványok problémájával a média is foglalkozik, felkapott téma. Bárdi szerint azonban fontosabb lenne, ha a média inkább nagyobb tudatosságra „nevelne.” Forrás: fogyasztok.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .