Megrázó tárgyalási dráma Nyíregyházán: Egyenes szándékú emberölés vagy végzetes gondatlanság áll a 27 kilósra fogyott nyírbátori nő halála mögött?

A per döntő fázisába érkezett: a vád- és a védőbeszédek elhangzása után a bíróságnak abban a drámai kérdésben kell döntenie, hogy szándékos emberölés vagy tragikus szülői tehetetlenség és gondatlanság vezetett a 39 éves nő halálához.

Kilencven dekás csodagyerekből a négy fal foglya

A tárgyaláson felolvasták a vádlott, K. B.-né részletes írásbeli vallomását, amelyben az idős asszony felidézte lánya születésétől kezdve a család zárt, küzdelmes életét. K. B. 1985-ben látta meg a napvilágot, koraszülöttként, mindössze 90 dekagrammos súllyal. Az édesanya négy hónapon át minden nap bejárt hozzá a kórházba, majd éveken keresztül hetente többször hordta orvosi vizsgálatokra Nyíregyházára és a budapesti Pető Intézetbe, hogy lánya megtanulhasson járni.

A kislány végül elvégezte az általános és a középiskolát, sőt még gépjárművezetői engedélyt is szerzett, amelyhez a szülők erőt felülmúlva egy átalakított autót is vásároltak neki. A fiatal nő azonban fokozatosan magába fordult. Csupán egyetlen hónapot dolgozott életében, majd a kudarcok után végleg feladta a munkakeresést.

„Mindig azt mondta nekem, hogy jó neki itthon, én vagyok az egyetlen barátja” – állt az édesanya vallomásában. 30 éves kora után K. B. már a családi ház udvarát sem hagyta el. Az utolsó években a személyi igazolványát sem volt hajlandó megújítani, az ápoltságára egyáltalán nem ügyelt, és elutasított minden külső segítséget. Ha orvost akartak hívni hozzá, azzal fenyegetőzött, hogy bevesz egy marék gyógyszert vagy sósavat iszik.

Horror a Szent Vér utcai házban

A rendőrségi és orvosi jelentések szerint 2024. december 31-én hajnalban, a nyírbátori Szent Vér utcai ingatlanhoz riasztották az ügyeletes orvost és a járőröket, akik már csak a 39 éves K. B. holttestét találták meg az emeleti szobában. A halál beálltát hajnali 2 órára tették.

A helyszíni szemle és a boncolási jegyzőkönyv sokkoló állapotokat rögzített: a 153 centiméter magas nő testtömege mindössze 27 kilogrammra csökkent. Testén súlyos, nyílt, fertőzött felfekvéses fekélyek voltak, vizelettel és széklettel szennyezett fekhelyen feküdt. Belső szervei a hosszas éhezés miatt összezsugorodtak. A közvetlen halálok a felfekvésekből kiinduló szepszis, keringési elégtelenség és a rendkívül súlyos alultápláltság volt.

A szülők az első kihallgatásukon értetlenül álltak a gyanúsítás előtt. Az azóta elhunyt édesapa, K. B. korábban azt nyilatkozta a nyomozóknak, hogy azt hitték, lányuk csak hisztizik, amikor nem akart felkelni az ágyból. „Valami baj lett az agyával” – mondta akkor az apa, hozzátéve, hogy pénztelenség miatt sem tudták orvoshoz vinni a lányt.

Ütköznek az érvek: Éheztetés vagy lelki összeomlás?

A bizonyítási eljárás során a vádat képviselő ügyész és a védőügyvéd gyökeresen eltérő megvilágításba helyezte a történteket.

A vád álláspontja (Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés): A vádhatóság fenntartotta a legsúlyosabb minősítést. Rámutattak arra az ellentmondásra, hogy míg az édesanya azt állította, naponta ötször adott enni a lányának (a halála napján is töltött káposztát és kávét), a boncolás során a gyomrában mindössze 30 milliliter barna folyadékot találtak. Dr. Rácz Kálmán igazságügyi orvosszakértő megállapította: napi többszöri étkezés mellett fizikai képtelenség 27 kilósra fogyni. A szülők pontosan látták lányuk leépülését, és tudhatták, hogy az orvosi ellátás és a táplálék megtagadása a halálához vezet. A tanúvallomások szerint a rokonok – köztük a vádlott testvére – felajánlották, hogy kifizetik a magánorvost vagy a pszichológust, de a szülők ezt elutasították, és Karácsonykor sem engedték be a rokonokat a lányhoz. Az ügyészség ezért a törvényi középmértéket (15 év) meghaladó fegyházbüntetés kiszabását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárást indítványozta.

A védelem álláspontja (Gondatlan emberölés): Dr. Kovács Tamás Miklós védőügyvéd indítványozta a cselekmény átminősítését gondatlan emberölésre, vagy a vádlott felmentését a szándékos emberölés vádja alól. A védelem hangsúlyozta, hogy az áldozat mélydepresszióban szenvedett, teljesen elszigetelődött, és szándékosan megmakacsolta magát, elutasítva az ételt és az ápolást. A szakértői vélemények alapján a vádlott alacsony intellektussal és gyenge empátiás készséggel rendelkezik, aki beleszokott a tehetetlenségbe, és nem marta elviselhetetlen gonoszság, csupán képtelen volt kezelni a helyzetet. „Semmilyen közvetlen vagy közvetett bizonyíték nem támasztja alá az ölési szándékot. Nem akarattal veszejtették el a lányukat, hanem tehetetlenül nézték a tragédiáját” – érvelt a védő.

Elutasított indítványok és az utolsó szó

A bíróság az eljárás során elutasította a védelem azon indítványait, amelyek új pszichológus és orvosszakértő kirendelésére, valamint a vádlott börtöntűrő képességének vizsgálatára irányultak. Utóbbival kapcsolatban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai igazolták, hogy az édesanya az elmúlt években semmilyen egészségügyi ellátást nem vett igénybe, így objektív orvosi adat hiányában az indítvány megalapozatlan volt.

Az utolsó szó jogán K. B.-né megtörten csupán annyit ismételt meg: „Nem vagyok bűnös, nem akartam a lányom halálát.”

A Nyíregyházi Törvényszék a bizonyítási eljárást lezárta, az elsőfokú ítélet kihirdetését 2026. szeptember 25-re tűzte ki.

Forrás: Frissmedia.hu