Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Ráhel klub - a mikrofonnál Móni Robi és Sanyi
63
hallgató

Megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatási helyzete Magyarországon

- 2020. március 15. 5:18 - 747 megtekintés

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss elemzésében a hazai vállalkozások megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta.

Az adatok a GVI 2019 októberi féléves konjunktúrafelvételéből származnak, mely során 2268 hazai vállalkozást kérdeztünk meg arról, hogy foglalkoztatnak-e megváltozott munkaképességű személyt; ha igen, milyen tényezők segítik ebben őket, ha pedig nem, akkor milyen ösztönzők segítenék elő a rehabilitációs foglalkoztatásban való részvételüket. A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körére vonatkozó eredményeink azt mutatják, hogy a vállalkozások 62 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót, legnagyobb arányban az 50–249 fős (69%) és a több mint 250 főt (78%) foglalkoztató nagyvállalatok, a gazdasági ágazatokat tekintve pedig elsősorban a feldolgozóipari cégek (71%). A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek leginkább a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (67%) és a társadalmi felelősségvállalást (63%) nevezték meg fontos motivációs tényezőnek a rehabilitációs foglalkoztatással kapcsolatban. Azok a vállalatok, melyek jelenleg nem foglalkoztatnak ilyen személyeket, legnagyobb arányban (34%) a szakmai segítségre és a megfelelő munkakörülmények kialakítására adott állami támogatást jelölték meg hatékony ösztönzőnek a nagyobb mértékű rehabilitációs foglalkoztatás érdekében.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2019 októberi féléves konjunktúrafelvételének keretében 2268 hazai céget kérdezett meg a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának témakörében, az elemzés elkészítése során közülük a 9 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeket vettük figyelembe. A válaszoló vállalatok mintája reprezentatív a vállalatméret és a gazdasági ágak szerint az alkalmazásban állók számára vonatkozóan.

A felmérésben megkérdezett cégek 62 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt, elemzésünk során pedig azt találtuk, hogy a foglalkoztatási hajlandóság függ az adott cég méretétől (1. ábra). Míg a 10–24 fős, tehát a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól jogszabály szerint eleve mentesülő cégeknél ez az arány csupán 14 százalék, addig a 25–49 fős vállalatoknál 55 százalék, az 50–249 fős vállalatoknál 69 százalék, míg a 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalatoknál már 78 százalék. A foglalkoztatotti létszám növekedésével tehát a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránti hajlandóság is növekszik.

1. ábra: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya létszám kategória szerint, százalék, N=876

Forrás: GVI 2019

Ha az adatokat gazdasági ágazatonként vizsgáljuk (2. ábra), szintén szignifikáns eltérés tapasztalható. Leginkább a feldolgozóiparban jellemző a rehabilitációs foglalkoztatás (71%), utána következik az egyéb szolgáltatás[1] (59%), a kereskedelem (54%), míg az építőiparban a legkevésbé jellemző (45%) a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása. Adatfelvételünkben megkérdeztük továbbá, a válaszadó vállalkozások fizetnek-e rehabilitációs hozzájárulást, így lehetőségünk volt megvizsgálni azt is, hogy azon legalább 25 fős cégek körében, melyek foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű személyeket, milyen gyakori, hogy ennek ellenére a rehabilitációs foglalkoztatás szintje nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, mely a hozzájárulás megfizetése alól mentesítene. Úgy véljük, ezek azok a vállalkozások, melyeknél a legnagyobb esély van a rehabilitációs foglalkoztatás bővítésére további ösztönzők megléte esetén, hiszen rendelkeznek már munkáltatói tapasztalattal ezen a területen. Vizsgálatunkból kiderült, minél több munkavállalót foglalkoztat egy vállalat, annál gyakoribb, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet (azaz fizetnek rehabilitációs hozzájárulást): a 25-49 fő közötti cégeknél ez az arány 58 százalék, az 50-249 fő közötti vállalkozásoknál 75 százalék, míg a 250 fő feletti nagyvállalatoknál már 78 százalék.

2. ábra: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya gazdasági ágazat szerint, százalék, N=876

2. ábra: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya gazdasági ágazat szerint, százalék, N=876
Forrás: GVI 2019

Az adatfelvétel során megkérdeztük azokat a cégeket, melyek saját bevallásuk szerint foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, hogy ebben milyen tényezők játszanak fontos szerepet (3. ábra). A rehabilitációs hozzájárulás elkerülését 67 százalékuk, a társadalmi felelősségvállalást 63 százalékuk, a megváltozott munkaképességű személyeknek megfelelő munkakörök létesítését 47 százalékuk, a rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó belső eljárásrend kialakítását pedig 37 százalékuk nevezte meg fontos tényezőnek. Kiemelendő, hogy ezzel szemben az érzékenyítő tréningeken való munkáltatói részvételt csupán 19 százalékuk jelölte fontosnak. A létszámkategóriákat is figyelembe véve a 25-49 fő közötti vállalkozások voltak azok, melyek a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (71%), a társadalmi felelősségvállalás szerepét (74%), a megfelelő munkakörök létesítését (51%), a belső eljárásrend kialakítását (39%) és az érzékenyítő tréningeken való munkáltatói részvételt (23%) is az átlagnál magasabb arányban értékelték fontosnak. Ágazati bontásban pedig az látható, hogy legnagyobb arányban a kereskedelemmel foglalkozó cégeknél játszik fontos szerepet a társadalmi felelősségvállalás (69%), a megfelelő munkakörök létesítése (51%) és a belső eljárásrend kialakítása (45%), de a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (72%) is átlag feletti arányban jelölték fontosnak. Az egyéb szolgáltatásokhoz sorolt vállalkozásoknál a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (75%), a megfelelő munkakörök létesítését (50%) és a belső eljárásrend kialakítását (42%) hasonló arányban találták hangsúlyos segítő tényezőnek, és a munkáltatók számára tartott érzékenyítő tréningek szerepét fontosnak ítélő vállalkozások itt érték el a legmagasabb arányt (26%). Az építőiparban és a feldolgozóiparban csak a társadalmi felelősségvállalás ért el átlag feletti arányt (65% és 64%).

3. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jelenlegi foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=489–526

3. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jelenlegi foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=489–526
Forrás: GVI 2019

Kérdés: Kérem, értékelje az alábbi szempontokat a szerint, mennyire játszanak fontos szerepet abban, hogy az Ön cége foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkatársat! (1=Egyáltalán nem fontos, 5=Nagyon fontos)

Arra is rákérdeztünk, hogy azok a cégek, amelyek jelenleg nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket, milyen intézkedések esetén hajlanának a rehabilitációs foglalkoztatás bevezetésére (4. ábra). A szakmai segítségre és a megfelelő munkakörülmények kialakítására adott állami támogatást említették legtöbben (34%). Ezt követte a szociális hozzájárulás (szocho) kedvezmény emelése (26%), a megváltozott munkaképességű munkavállalókat nyilvántartó szervezetek és a munkáltatók hatékonyabb összekapcsolása (25%), a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiaci felkészítő tréningeken való részvétele (22%), a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelése (15%), a rehabilitációs hozzájárulás kiterjesztése 25 fő alatti cégekre (11%), illetve a munkáltatók számára tartott érzékenyítő tréningek (szintén 11%). Az alacsony értékekből egyúttal arra is lehet következtetni, hogy azon vállalkozások többsége, amelyek jelenleg nem végeznek rehabilitációs foglalkoztatást, a jövőben sem alkalmaznának megváltozott munkaképességű munkavállalókat, bármilyen pozitív vagy negatív ösztönző kerülne bevezetésre.

4. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jövőbeli foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=277–295

4. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jövőbeli foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=277–295
Forrás: GVI 2019

Kérdés: Mennyire segítenék elő az alábbi intézkedések azt, hogy az Ön cége megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmazzon? (1= Egyáltalán nem segítené elő, 5 = Nagy mértékben elősegítené)

Kérdőívünkben rákérdeztünk arra is, hogy szembesültek-e a cégek az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Erre a kérdésre 890-en adtak választ a 10 főnél nagyobb létszámú cégek közül, jelentős többségük (80%) igennel válaszolt. Elemzésünkben kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon van-e különbség a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók és az ilyen személyeket nem foglalkoztató cégek között azzal a hipotézissel élve, hogy ilyen szempontból könnyebb lehet annak, aki szélesebbre tárja az ajtaját, tehát működtet rehabilitációs foglalkoztatást – a statisztikai vizsgálat azonban nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között a munkaerőhiány tapasztalata tekintetében. Eredményeink tehát arra utalnak, hogy a munkaerőhiány nem jelent számottevő piaci ösztönzést az ilyen típusú foglalkoztatásra, ezért továbbra is fontos szerepet játszhatnak az állami adózási ösztönzők, mint a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség és a szociális hozzájárulás adókedvezménye.

[1] Szállítás, raktározás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; információ, kommunikáció; ingatlanügyletek; szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. (Forrás: Rehabportál)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Reklám

 

Nemzeti Együttműködési Alap

Vakrepülés Színtársulat

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft Hobby Rádió - MyOnlineRadio.hu

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: Mentők, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 9:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 10:00: - Műsorvezetők: Haddad Henrik és Ricky
    A Magyar Médiaválogatott 2004-ben jött létre ismert emberek, zenészek, színészek, média személyiségek, sportolók részvételével. A válogatott tagjai évente 50-80 rendezvényen vesznek részt, és jelenlétük garancia a jó hangulatra. Nem csak sportolnak, de bármilyen eseményen szívesen vállalnak tevékeny részvételt: disznót vágnak, kolbászt töltenek, rekordokat állítanak fel és színpadi produkciókkal szórakoztatnak. A Médiaválogatott Sztártitkok Havi műsorunkban olyan sztárok vallanak titkaikról, mint pl. Tihanyi Tóth Csaba, Cozombolis, Ya Ou, Beleznay Endre, Sipos Tomi, Raul, Kefir, Palcsó Tomi, Békefi Viki, Vajtó Lajos, Fésűs Nelly, Lányi Lala, Szolnoki Peti, stb... A műsor részben napi aktualitás, részben pedig egy kicsit sport, egy kicsit magánélet, egy kicsit bulvár. Műsorvezetőnk Haddad Henrik és Ricky.
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: - Gery
    Pletykák a nagyvilágból, érdekességek, remek zenékkel tűzdelve. A műsor élőben zajlik, így a hallgatók hozzászólását is várják a műsor készítői!
  • 15:00: Délután - benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 16:00: - Anonymous műsora
    Műsorunk az egyetemes és magyar színművészet jelentős személyiségeinek pályáját szeretné bemutatni. Ahol hozzáférhető riportok, esetleg kortársak nyilatkozatai, emlékiratok, hangfelvételek elérhetők ,ezeket is bemutatjuk . Nyílván ,mint minden ilyen műsor esetében, a teljességre csak törekedni tudunk, hiszen még közeli barátainkat sem ismerhetjük meg teljesen,egy régebben elhunyt legendás művész estében ez még nehezebb. Néha egy anekdóta többet mond, mint a tudományos értekezés. Az emlékezésekből ezek a nagyon jellemző történetek sem maradnak ki. Ja ,igen..Miért nevezem magam Anonymusnak? Talán mert én nem vagyok fontos. Legyen a művész arca a fontosabb... A műsorokhoz jó szórakozást kívánok Anonymus
  • 17:00: Nekem 80 - zenék a 80-as évekből
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: Mentők, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 21:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 22:00: - Műsorvezetők: Haddad Henrik és Ricky.
    A Magyar Médiaválogatott 2004-ben jött létre ismert emberek, zenészek, színészek, média személyiségek, sportolók részvételével. A válogatott tagjai évente 50-80 rendezvényen vesznek részt, és jelenlétük garancia a jó hangulatra. Nem csak sportolnak, de bármilyen eseményen szívesen vállalnak tevékeny részvételt: disznót vágnak, kolbászt töltenek, rekordokat állítanak fel és színpadi produkciókkal szórakoztatnak. A Médiaválogatott Sztártitkok Havi műsorunkban olyan sztárok vallanak titkaikról, mint pl. Tihanyi Tóth Csaba, Cozombolis, Ya Ou, Beleznay Endre, Sipos Tomi, Raul, Kefir, Palcsó Tomi, Békefi Viki, Vajtó Lajos, Fésűs Nelly, Lányi Lala, Szolnoki Peti, stb... A műsor részben napi aktualitás, részben pedig egy kicsit sport, egy kicsit magánélet, egy kicsit bulvár. Műsorvezetőnk Haddad Henrik és Ricky.

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2024. március 28. csütörtök, Gedeon, Johanna napja van.
Az év 13. hete és 88. napja.
Holnap Auguszta napja lesz.

1841. Megalakult Pesten a Magyar Természettudományi Társulat.


1851. Döbrentei Gábor a budai kerületben tartományi főbiztos akadémiai rendes tag halála Budán. Tervezett irodalmi folyóiratot, és azt az Erdélyi Múzeumot, mely főleg irodalomtörténeti, széptani és bölcsészeti irányú volt, 1814-ben Kolozsvárott meg is indította.


Tavaszi szél vizet áraszt,
Virágom, virágom.

Minden madár társat választ,
Virágom, virágom.

Hát én immár kit válassak,
Virágom, virágom?

Te engemet, én tégedet,
Virágom, virágom.

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


nyolc szorozva öt = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 324

A Kultúrtanya programajánlója

A rádiónkat is üzemeltető Net-média Alapítvány által üzemeltetett Kultúrtanya – integrált közösségi tér programjaiból ajánlunk!

Kultúrtanya

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com