Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Nagy generáció - legnagyobbak a 70-80-as évekből
31
hallgató

Megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatási helyzete Magyarországon

- 2020. március 15. 5:18 - 375 megtekintés

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss elemzésében a hazai vállalkozások megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta.

Az adatok a GVI 2019 októberi féléves konjunktúrafelvételéből származnak, mely során 2268 hazai vállalkozást kérdeztünk meg arról, hogy foglalkoztatnak-e megváltozott munkaképességű személyt; ha igen, milyen tényezők segítik ebben őket, ha pedig nem, akkor milyen ösztönzők segítenék elő a rehabilitációs foglalkoztatásban való részvételüket. A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körére vonatkozó eredményeink azt mutatják, hogy a vállalkozások 62 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót, legnagyobb arányban az 50–249 fős (69%) és a több mint 250 főt (78%) foglalkoztató nagyvállalatok, a gazdasági ágazatokat tekintve pedig elsősorban a feldolgozóipari cégek (71%). A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek leginkább a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (67%) és a társadalmi felelősségvállalást (63%) nevezték meg fontos motivációs tényezőnek a rehabilitációs foglalkoztatással kapcsolatban. Azok a vállalatok, melyek jelenleg nem foglalkoztatnak ilyen személyeket, legnagyobb arányban (34%) a szakmai segítségre és a megfelelő munkakörülmények kialakítására adott állami támogatást jelölték meg hatékony ösztönzőnek a nagyobb mértékű rehabilitációs foglalkoztatás érdekében.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2019 októberi féléves konjunktúrafelvételének keretében 2268 hazai céget kérdezett meg a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának témakörében, az elemzés elkészítése során közülük a 9 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeket vettük figyelembe. A válaszoló vállalatok mintája reprezentatív a vállalatméret és a gazdasági ágak szerint az alkalmazásban állók számára vonatkozóan.

A felmérésben megkérdezett cégek 62 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt, elemzésünk során pedig azt találtuk, hogy a foglalkoztatási hajlandóság függ az adott cég méretétől (1. ábra). Míg a 10–24 fős, tehát a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól jogszabály szerint eleve mentesülő cégeknél ez az arány csupán 14 százalék, addig a 25–49 fős vállalatoknál 55 százalék, az 50–249 fős vállalatoknál 69 százalék, míg a 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalatoknál már 78 százalék. A foglalkoztatotti létszám növekedésével tehát a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránti hajlandóság is növekszik.

1. ábra: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya létszám kategória szerint, százalék, N=876

Forrás: GVI 2019

Ha az adatokat gazdasági ágazatonként vizsgáljuk (2. ábra), szintén szignifikáns eltérés tapasztalható. Leginkább a feldolgozóiparban jellemző a rehabilitációs foglalkoztatás (71%), utána következik az egyéb szolgáltatás[1] (59%), a kereskedelem (54%), míg az építőiparban a legkevésbé jellemző (45%) a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása. Adatfelvételünkben megkérdeztük továbbá, a válaszadó vállalkozások fizetnek-e rehabilitációs hozzájárulást, így lehetőségünk volt megvizsgálni azt is, hogy azon legalább 25 fős cégek körében, melyek foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű személyeket, milyen gyakori, hogy ennek ellenére a rehabilitációs foglalkoztatás szintje nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, mely a hozzájárulás megfizetése alól mentesítene. Úgy véljük, ezek azok a vállalkozások, melyeknél a legnagyobb esély van a rehabilitációs foglalkoztatás bővítésére további ösztönzők megléte esetén, hiszen rendelkeznek már munkáltatói tapasztalattal ezen a területen. Vizsgálatunkból kiderült, minél több munkavállalót foglalkoztat egy vállalat, annál gyakoribb, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet (azaz fizetnek rehabilitációs hozzájárulást): a 25-49 fő közötti cégeknél ez az arány 58 százalék, az 50-249 fő közötti vállalkozásoknál 75 százalék, míg a 250 fő feletti nagyvállalatoknál már 78 százalék.

2. ábra: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya gazdasági ágazat szerint, százalék, N=876

2. ábra: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának aránya gazdasági ágazat szerint, százalék, N=876
Forrás: GVI 2019

Az adatfelvétel során megkérdeztük azokat a cégeket, melyek saját bevallásuk szerint foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, hogy ebben milyen tényezők játszanak fontos szerepet (3. ábra). A rehabilitációs hozzájárulás elkerülését 67 százalékuk, a társadalmi felelősségvállalást 63 százalékuk, a megváltozott munkaképességű személyeknek megfelelő munkakörök létesítését 47 százalékuk, a rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó belső eljárásrend kialakítását pedig 37 százalékuk nevezte meg fontos tényezőnek. Kiemelendő, hogy ezzel szemben az érzékenyítő tréningeken való munkáltatói részvételt csupán 19 százalékuk jelölte fontosnak. A létszámkategóriákat is figyelembe véve a 25-49 fő közötti vállalkozások voltak azok, melyek a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (71%), a társadalmi felelősségvállalás szerepét (74%), a megfelelő munkakörök létesítését (51%), a belső eljárásrend kialakítását (39%) és az érzékenyítő tréningeken való munkáltatói részvételt (23%) is az átlagnál magasabb arányban értékelték fontosnak. Ágazati bontásban pedig az látható, hogy legnagyobb arányban a kereskedelemmel foglalkozó cégeknél játszik fontos szerepet a társadalmi felelősségvállalás (69%), a megfelelő munkakörök létesítése (51%) és a belső eljárásrend kialakítása (45%), de a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (72%) is átlag feletti arányban jelölték fontosnak. Az egyéb szolgáltatásokhoz sorolt vállalkozásoknál a rehabilitációs hozzájárulás elkerülését (75%), a megfelelő munkakörök létesítését (50%) és a belső eljárásrend kialakítását (42%) hasonló arányban találták hangsúlyos segítő tényezőnek, és a munkáltatók számára tartott érzékenyítő tréningek szerepét fontosnak ítélő vállalkozások itt érték el a legmagasabb arányt (26%). Az építőiparban és a feldolgozóiparban csak a társadalmi felelősségvállalás ért el átlag feletti arányt (65% és 64%).

3. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jelenlegi foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=489–526

3. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jelenlegi foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=489–526
Forrás: GVI 2019

Kérdés: Kérem, értékelje az alábbi szempontokat a szerint, mennyire játszanak fontos szerepet abban, hogy az Ön cége foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkatársat! (1=Egyáltalán nem fontos, 5=Nagyon fontos)

Arra is rákérdeztünk, hogy azok a cégek, amelyek jelenleg nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket, milyen intézkedések esetén hajlanának a rehabilitációs foglalkoztatás bevezetésére (4. ábra). A szakmai segítségre és a megfelelő munkakörülmények kialakítására adott állami támogatást említették legtöbben (34%). Ezt követte a szociális hozzájárulás (szocho) kedvezmény emelése (26%), a megváltozott munkaképességű munkavállalókat nyilvántartó szervezetek és a munkáltatók hatékonyabb összekapcsolása (25%), a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiaci felkészítő tréningeken való részvétele (22%), a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelése (15%), a rehabilitációs hozzájárulás kiterjesztése 25 fő alatti cégekre (11%), illetve a munkáltatók számára tartott érzékenyítő tréningek (szintén 11%). Az alacsony értékekből egyúttal arra is lehet következtetni, hogy azon vállalkozások többsége, amelyek jelenleg nem végeznek rehabilitációs foglalkoztatást, a jövőben sem alkalmaznának megváltozott munkaképességű munkavállalókat, bármilyen pozitív vagy negatív ösztönző kerülne bevezetésre.

4. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jövőbeli foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=277–295

4. ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók jövőbeli foglalkoztatását segítő tényezők, százalék, N=277–295
Forrás: GVI 2019

Kérdés: Mennyire segítenék elő az alábbi intézkedések azt, hogy az Ön cége megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmazzon? (1= Egyáltalán nem segítené elő, 5 = Nagy mértékben elősegítené)

Kérdőívünkben rákérdeztünk arra is, hogy szembesültek-e a cégek az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Erre a kérdésre 890-en adtak választ a 10 főnél nagyobb létszámú cégek közül, jelentős többségük (80%) igennel válaszolt. Elemzésünkben kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon van-e különbség a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók és az ilyen személyeket nem foglalkoztató cégek között azzal a hipotézissel élve, hogy ilyen szempontból könnyebb lehet annak, aki szélesebbre tárja az ajtaját, tehát működtet rehabilitációs foglalkoztatást – a statisztikai vizsgálat azonban nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között a munkaerőhiány tapasztalata tekintetében. Eredményeink tehát arra utalnak, hogy a munkaerőhiány nem jelent számottevő piaci ösztönzést az ilyen típusú foglalkoztatásra, ezért továbbra is fontos szerepet játszhatnak az állami adózási ösztönzők, mint a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség és a szociális hozzájárulás adókedvezménye.

[1] Szállítás, raktározás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; információ, kommunikáció; ingatlanügyletek; szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. (Forrás: Rehabportál)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Reklám

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: Fülpiszka - Lőrincz Attila zenei műsora - kizárólag értékes magyar előadókkal, hiszen a tisztánhallás mindenkinek jár!
  • 9:00: - film és zene (filmajánló műsor)
    Hallottál egy filmről, de nem tudod eldönteni, hogy megéri-e megnézni? Tetszik egy film betétdala, de a filmet nem ismered? Akkor jó helyen jársz! Egy órában bemutatunk egy filmet és az abban hallható zenéket. Movie and Music - szombaton 17 órától a Hobby Rádióban.
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: Zamat - finom falatok a konyhában (két órán keresztül)
  • 16:00: Retikül - női magazin sok csajos hírrel és kevés focival
  • 17:00: Nagy generáció - Mindenki, aki a 70-es és 80-as években formálta a zenei világot (retró műsor a legnagyobbakkal)
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: Fülpiszka - Lőrincz Attila zenei műsora - kizárólag értékes magyar előadókkal, hiszen a tisztánhallás mindenkinek jár!
  • 21:00: - film és zene (filmajánló műsor)
    Hallottál egy filmről, de nem tudod eldönteni, hogy megéri-e megnézni? Tetszik egy film betétdala, de a filmet nem ismered? Akkor jó helyen jársz! Egy órában bemutatunk egy filmet és az abban hallható zenéket. Movie and Music - szombaton 17 órától a Hobby Rádióban.
  • 22:00: Coctail - Érdekes témák, érdekes emberek - magazin műsor - két órán keresztül

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2022. július 6. szerda, Csaba napja van.
Az év 27. hete és 187. napja.
Holnap Apollónia napja lesz.

1437. Veszélyes lázadás támadt a parasztok közt Erdélyben, mely a Királyhágón innen is elterjedt néhány megyében. Főbb okai ezek voltak: hittérítés, az egyházi dézsmának készpénzben és pedig jobb értékűben szedése, és az így fizetni vonakodóknak 3 gíra birsággal és egyházi átkokkal fenyítése, a jobbágyok költözésének akadályozása.


1706. Rákóczi felesége, közvetítési kísérletének kudarca után, elhagyja Érsekújvárt. (A csehországi Karlsbadba utazik.)


1906. június 24- július 6. Négyezer bányász sztrájkol Salgótarjánban (Nógrád vármegye) munkaviszonyaik megjavításáért.


Erdélyi József: Nyári dal

"Csakhogy itt van, itt a nyár;
csakhogy engem itt talál:
csakhogy a tél s a tavasz,-
nem vitt el az a ravasz.
Itt a nyár, itt a nyár;
egy üveg sör s egy pohár,
itt van az asztalomon,
s iszok mint bölcs Salamon..."

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


négy plusz négy = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 312
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com