Melyik tesztnek hihetünk?

COVID – Háromfelé eljárás létezik, a PCR-, az antigén- és az antitestteszt. Viták folynak nem csak a politikusok, a szakemberek között is, melyik a legpontosabb, és mire használhatók.

A SARS-CoV-2 kimutatására többféle teszt létezik, de nem mindegy, hogy melyiket mikor végzik el, mint ahogy az sem, hogy mit szeretnénk megtudni: korábban átestünk-e már a fertőzésen, vagy hogy jelenleg fertőzöttek vagyunk-e.
A tesztek két alapvető típusra oszthatók: a molekuláris PCR- és az antigéngyorsteszt a vírus jelenlétét igazolhatja, a szerológiai gyorstesztek (antitestek kimutatása vérmintából) azt vizsgálják, hogy korábban találkoztunk-e a vírussal, elkezdődött-e már egy arra specifikusválaszreakció – olvasható a Harvard Orvosi Iskolája az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) honlapján közzétett összefoglalóban.

A PCR-teszthez nyálból, más test nedvből, orrüregből, torokból vett minta szükséges. A legjobb az orrüregi vételezés, ezek a minták adják a legkevesebb hamis eredményt. Olyan speciális genetikai molekulákat keresnek a mintákban, ami csak az új koronavírusra jellemző. Az eredményre egy-két napot kell várni, de akár aznap is lehet, ez a laborok leterheltségétől függ. A hibás negatív tesztek aránya 2 százalék, de bizonyos esetekben 37 is lehet. A fals pozitív tesztek száma, amikor hamisan mutatják ki, hogy valaki fertőzött, gyakorlatilag nulla, inkább a laboratóriumok hibájából következhet be, például nem igazán jól fertőtlenítettek.

A másik, az éppen meglévő fertőzöttséget kimutató teszt az antigének után kutat, orrból és a garatból vett mintákból, belőlük kétféle van. Ezek vételéhez is szakemberek kellenek, de lehetséges majd otthon is elvégezni. A mintákban a vírus fehérjéinek darabkáit, az antigéneket keresik, az eredmény perceken belül megérkezhet. A hamis negatív minták aránya itt 50 százalék is lehet, különösen azokon a területeken, ahol kevés ember fertőződött meg a vírussal. Ez az oka annak, hogy sokan nem ajánlják – az FDA sem ugyanakkor az FDA hozzájárult, hogy a vészhelyzetre való tekintettel sürgősséggel folytassák le egy új antigénteszt engedélyeztetési eljárását. Mivel ez kevésbé bonyolult, mint a PCR-teszt, azonkívül gyorsabb és olcsóbb, az észszerűség jegyében sokan sürgetik az antigéntesztek bevezetését. Egyébként a fals pozitív eredmények itt is a nullához közelítenek.

A második csoportba a fertőzés utáni vizsgálatok tartoznak, amik antitest (szerológiai) tesztekkel folynak, ezek 37-félék. Ezekkel a fertőződés után néhány nappal nagy biztonsággal mutatható ki a szervezet által válaszként termelt fehérje, tehát nem maga a vírus. Nagyjából a fertőződés utáni két héttel ajánlott a mintavétel, addigra már nagy számban találhatók antitestek a vérben. Mivel ezek csak néhány hónapig mutatkoznak, ha nem találhatók meg, nem jelzi azt, hogy nem volt fertőzés.

Míg a PCR-teszt minden fertőzéses esetet kimutat, azokat is, ahol alacsony a vírusmennyiség, addig az antigéntesztek épp azokat az embereket tudják megtalálni, akikben sok vírus van, ezért a legfertőzőbbnek számítanak. A pontosság-pontatlanság aránya azonban változó: az Abbott Laboratories amerikai cég tesztje 95-100 százalékos, ha a mintát a tünetek jelentkezése után egy héten belül veszik le, de ezen túl már csak 75 százalékos. Más amerikai tesztek is 84-98 százalékos hatásosságot mutattak egy héten belül.
Végeredményben egyik teszt sem igazán pontos, mert nincsenek, nem is lehetnek még valódi, átfogó kutatásokon alapuló adatok, az FDA csak a vészhelyzetre való tekintettel engedélyezte őket. Nincs tehát egy standard teszt, amihez viszonyítani lehetne. Az FDA egy hete frissített honlapja azt mondja, negatív an-tigénteszt-eredmény esetén szükséges lehet molekuláris teszt elvégzése is.

(megjelent: Népszava, 2020. 11. 12.)