Névdivatok, névtilalmak

Ahány ország, annyiféle névadási tilalom és szokás. Az Egyesült Államokban a szülők bármilyen nevet adhatnak gyermekeiknek. Elnevezhetik városról, netán városrészről – lásd Paris, Sydney, Brooklyn –, fiúnak adhatnak lánynevet és fordítva. Régebben gyakori volt, hogy egy tekintélyes bevándorlóról neveztek el egy települést vagy annak egy részét, hogy aztán fél évszázad múlva keresztnévként találkozzunk vele. A […]

Ahány ország, annyiféle névadási tilalom és szokás. Az Egyesült Államokban a szülők bármilyen nevet adhatnak gyermekeiknek. Elnevezhetik városról, netán városrészről – lásd Paris, Sydney, Brooklyn –, fiúnak adhatnak lánynevet és fordítva. Régebben gyakori volt, hogy egy tekintélyes bevándorlóról neveztek el egy települést vagy annak egy részét, hogy aztán fél évszázad múlva keresztnévként találkozzunk vele. A különböző, távoli országokban honos nevek sem tiltottak, ahogyan az egyik internetes oldal megemlíti, legalább ezer – nyilván magyar származású – amerikait hívnak Kossuthnak. Azon se lepődik meg senki,
ha Mohamed, Jézus Krisztus vagy Messiás nevet visel a gyermek, persze a helyi írásmód szerint írva, ejtve. Olykor indián törzsek az ötletadók: Dakota Johnson,
Cheyenne Brando. A népek olvasztótégelyébe – ahogyan az Egyesült Államokat gyakran nevezték – évszázadokon keresztül nagyon sokféle nemzetiségű ember érkezett, jószántából vagy éppen rabszolgahajókon a világ minden tájáról. Az eredeti indián vagy afrikai nevek legtöbbje sajnos eltűnt a történelem süllyesztőjében… Mostanában azonban tudatos lépésként használják az ősi keresztneveket, lásd az új amerikai alelnököt, Kamala Harrist. De erre találtunk példát már Obama esetében is.

Akik külföldről érkeztek, gyakran megváltoztatták a nevüket, mert kimondhatatlan volt az angolul beszélő többség számára, és ez gátolta az érvényesülésüket. A némettel és a franciával még csak-csak megbirkóztak arrafelé, de például a horváttal aligha. Akadnak kivételek: Goran Visnjic az eredeti, az amerikaiak számára szinte kimondhatatlan nevén lett filmsztár. A hawaii-kínai származású Keanu Reeves keresztneve annyit tesz: szellő a hegyek fölött. Mégis az egyik legfoglalkoztatottabb színész lett az egyébként Libanonban született és Kanadában felnőtt fiatalemberből. Más dolog persze az írói álnév vagy a művésznév: azt,
hogy Madonna, tényleg könnyebb megjegyezni, mint azt, hogy Louise Ciccione, a Lady Gaga kiejtése egyszerűbb, mintha azt mondanánk, Stefani Joanne Angelina Germanotta. Régen Hollywoodban szinte kivétel nélkül minden sztár művésznevét a menedzsereik találták ki. Ez ma is jellemző nemzetközi szokás: Sofia Lorent valaha Sofia Villani Scicolonének keresztelték. A 2014-es svédországi eurovíziós dalfesztivál osztrák győztesének, Conchita Wurstnak az eredeti neve Thomas Neuwirth.

Sokszor nem tudjuk, honnan eredhetnek egyes szokatlan keresztnevek. Amikor Estée Lauder Magyarországon járt, hogy 1989-ben megnyissa Budapesten az első szocialista országbeli kozmetikai szalonját, interjúm elején mosolyogva odasúgta: szólíts csak nyugodtan Esztinek… Ami még az USA-ban is kiverte a biztosítékot, az Elon Musk esete: a SpaceX és a Tesla multimilliárdos vezérének csemetéjéről sokáig nem derült ki, hogy kisfiú vagy kislány, mert szülei az X AE A-12 nevet találták ki a babának. Minden betűnek és számnak sajátos jelentése van, bár azt, hogy miként becézik majd a kicsit, még nem tudni. Angliában hasonlóan jellemző a keresztnévadási szabadság, bár ez a királyi családra kevésbé vonatkozik. Sokszor nem az eredeti keresztnéven uralkodtak, hanem valamelyik nagy tekintélyű, valaha sikeres előd nevén. A Netflix A korona című nagy sikerű sorozata is utal erre, amikor megkérdezik II. Erzsébetet, milyen néven akar uralkodni, mire kijelenti, jó lesz neki az Erzsébet, ami forradalmi tettnek számított. Többnyire nem egy keresztnevet kaptak a királyi sarjak. VIII. Edwardot, aki Wallis Simpsonnal való szerelmi
kapcsolata és házassága miatt híresült el, 1894. július 16-án Edward Albert Christian George Andrew Patrick David névre keresztelték, elsősorban néhai nagybátyja
tiszteletére, valamint dédapja, IX. Christian dán király király emlékére. Az Albert név Viktória királynő utasítására született, néhai férje, Albert Consort herceg után. George, Andrew, Patrick és David pedig Anglia, Skócia, Írország és Wales védőszentjei. De a családja és a közeli barátai mindig az utolsó keresztnevét, a Davidot használták. Emellett még léteztek a családi belső becenevek, mint például Erzsébet királynő esetében a Lilibeth, valamint a kódnevek: a királyi fenség címre jogosult családtagok ugyanis mind kódneveket kaptak, amelyeket főleg a biztonsági szolgálat használt.

Olaszországban nem lehet az apa keresztnevét a fiának adni, holott más országokban ez szinte általános, és nem viselhetnek a gyerekek ugyanolyan nevet, mint valamelyik élő testvérük, ami logikus. (Amikor nagy volt a csecsemőhalandóság, sokszor ugyanazt a keresztnevet adták az új jövevénynek, mint ami az elhunyt kicsié volt, ami ma morbidnak hat.) Nem tiltottak a földrajzi nevek, lehet valaki Italia vagy Europa – olvasom az egyik internetes újságban. Több ezer évvel ezelőtt az embereknek többnyire csak egy nevük volt, hogy aztán a Római Birodalomban – a népesség növekedésével, a családok jelentőségével párhuzamosan – már vezetéknévvel és keresztnévvel is megkülönböztessék egymástól a férfiakat és a nőket bonyolult szabályok szerint.

Franciaországban tilos olyan nevet adni a gyereknek, amellyel nevetségessé válhat. Németországban is viszonylag szigorúak a szabályok: nem adható semleges
nevű dolog neve, de olyan sem, amely szörnyű emlékeket ébreszt, például Hitler, Oszama bin Laden, vagy „foglalt”, mint a Kohl vagy a Merkel. Még ha lenne is olyan őrült szülő, akinek ez jutna az eszébe… Svájcban tilos fiúnak lánynevet adni és fordítva, de a márka- vagy helységnév is tiltott. Ha valaki Svájcban él, de például spanyol családból származik, és az arrafelé népszerű Mercedesnek szeretné nevezni a lányát, nem teheti. Izlandon a névnek igazodnia kell a nyelv sajátos struktúrájához, és a hagyományos helyesíráshoz. Itt a nevek szerkezete megőrizte a régi hagyományokat annyiban, hogy nem használnak családnevet, hanem csak a születéskor kapott személyes nevet plusz az apa nevéből képzett apai nevet. Dániában csak azokat a neveket engedélyezik, amelyek szerepelnek egy 7 ezer névből álló listán. Norvégiában általában tiltják a vezetéknév keresztnévként való használatát. Svédországban a nyilvánvalóan alkalmatlan neveket szűrik ki. Ha egy külföldinek olyan neve van, amely nehezen kiejthető számukra – mondjuk Járai –, akkor lehet választani helyette másik családnevet egy listáról, amivel aztán már nem csúfolják a gyereket az iskolában, és amely a szülő munkahelye miatt is megfontolandó. De a névcsere persze nem kötelező. Portugáliában vaskos szabálykönyv sorolja fel a tiltott és az engedélyezett keresztneveket, amelyeknek hagyományosan portugálnak kell lenniük, egyértelműen megjelölve a nemet, és nem lehet becéző formát alkalmazni.

Egyes honlapok – például a www.orszagvalto.hu – javasolják a külföldön maradó magyaroknak, fontolják meg, milyen nevet adnak a gyermeküknek. Indokolt lehet a
nemzetközi név: Mia, Lea, Leila, Noel, Olivér. Abban az esetben adnak külföldi keresztnevet, ha a szülők nem tervezik a visszaköltözést Magyarországra. A döntés a gyermek szempontjából nagyon fontos, mert később az iskolában vagy a leendő munkahelyén nem kell minden egyes alkalommal megmagyaráznia a nevének a helyes kiejtését. Ha igazán biztosra akarnak menni a szülők, akkor két keresztnevet adnak a csemetének, aki idővel választhat közülük.

(megjelent: Édes Anyanyelvünk, 2021. szeptember)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .