Pénz nélkül, éhesen, a túlélésért küzdenek paralimpikonok

Bár világviszonylatban is egyre sikeresebb a magyar parasport, még az élsportolók sem kapnak elég támogatást az optimális felkészüléshez a legnagyobb versenyekre. Paralimpiai érmesek méltatlan körülmények között élnek, megélhetési gondokkal küzdenek.

A Gerevich-ösztöndíjrendszer nehézkes és kevés pénzt ad, ezen próbálna meg javítani a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB). „A magyar sportba az elmúlt években tízszer annyi pénz került, mi is érezzük a támogatást, szélesebb körű és minőségében javuló szakmai munkát tudunk végezni. A sportolóknál azonban napi szinten nem tudott megjelenni a növekvő támogatás. Már London óta egyeztetünk, de még mindig tíz évvel ezelőtti elvek szerint működik az a támogatás, amit a Gerevich-ösztöndíjból kapnak a sportolók” – mondta Gömöri Zsolt, az MPB elnöke. A Gerevich-ösztöndíj a professzionális felkészülésre hivatott, de a feltételei és kidolgozottsága nem nagyon vette figyelembe a fogyatékos sport igényeit. Eközben a paralimpiai kvalifikációra esélyes sportolók és sportágak száma nőtt. Rióban már a kajak-kenu és a triatlon is magyar sikerszám lehet. Gömöri elmondta, körülbelül hatvan sportolónak, 40-50 szakembernek és 10 sportegészségügyisnek lenne szüksége a rendszeres támogatásra a Gerevich-ösztöndíjon keresztül. Az MPB havi 3 millói forintot 110-120 ember között oszt ki. Tavaly átlagosan havi 17 800 forint jutott egy-egy támogatottnak. Könnyen belátható, hogy ebből képtelenség az élsport feltételeit biztosítani. „Világklasszis paralimpikonoknak vannak napi megélhetési gondjaik a méltatlanul alacsony havi támogatás következtében. A londoni paralimpián érmet nyert sportolók készültek úgy a játékokra, hogy napi szinten nélkülöztek, jelentős lemondással tudták vállalni a napi felkészülést, az azzal járó költségeket. A helyzet azóta sem javult. Vannak sportolóink, akik csak az edzőtáborban jutnak megfelelő táplálékhoz, mert a havi méltatlanul alacsony támogatásból legfeljebb naponta egyszer tudnak megenni egy párizsis zsömlét vagy egy pár virslit. Elvétve akad olyan paraversenyző, aki nem kényszerül arra, hogy a napi edzések mellett nyolc-tíz órát dolgozzon, és nem a megélhetésért, hanem a túlélésért” – írta közleményében az MPB.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.