Pletyka, ami összeköt

Bár az időskori leépülés természetes folyamat, érdemes tudatosan megőrizni a társas kapcsolatokat, mert a fizikai állapotot is javíthatják. A jelenleg idősödő generáció a szorongást és a magányosságot gyengeségnek élheti meg, nem pedig természetes folyamatnak. Az időskor számtalan változással, sokszor akár drámaként megélt krízissel is járhat. Megváltozik az addig megszokott, a mindennapi kapcsolatokban és a társadalomban […]

Bár az időskori leépülés természetes folyamat, érdemes tudatosan megőrizni a társas kapcsolatokat, mert a fizikai állapotot is javíthatják.

A jelenleg idősödő generáció a szorongást és a magányosságot gyengeségnek élheti meg, nem pedig természetes folyamatnak.

Az időskor számtalan változással, sokszor akár drámaként megélt krízissel is járhat. Megváltozik az addig megszokott, a mindennapi kapcsolatokban és a társadalomban betöltött szerep. Éppen ezért fontos, hogy úgy tud-e valaki jelen lenni a család vagy baráti társaság rendszerében, ahogy szeretne. A pénzkereső szerepet felváltja-e például a nagyszülői, előtérbe tud-e kerülni az unokázás. Ahhoz, hogy egy ilyen nagy változást a korosodó el tudjon fogadni, jó, ha meg tudja találni önmagát az új helyzetekben is – mondta lapunknak Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont pszichológusa. Ebben számít az is, hogy hány évesnek érzi magát, az életkorára jellemző tevékenységeket végez-e. Vannak, akik úgy érzik, örök fiatalok, mások „bevállalják” és alkalmazkodnak a korukhoz, de olyanok is akadnak, akiknek nehezebb elfogadni az őket ért veszteségeket, nem tudják jól érezni magukat a bőrükben és az életükben.

Az élet- és társastér beszűkülésének folyamatát nehéz megélni, akár depresszió is kialakulhat. Természetes folyamat, hogy ebben az életszakaszban a társas kapcsolatok csökkennek, egyrészt az ismerősök, barátok halála, másrészt a viszonyok lazulása miatt. Meg is változnak a kapcsolatok: a közeliek, bár megmaradnak, kicsit eltávolodnak, a távoli ismerősök viszont már nem nagyon térnek vissza, azaz beszűkül a szociális háló. Ennek az is az oka, hogy általában nincs energia a kapcsolatok ápolására, és igény sem az újak kialakítására. Sokan érzik úgy, nem kíváncsiak másokra, mert „mindenki csak panaszkodik” vagy „hülyeségeket” beszél. Pedig a szakember szerint fontos lenne a társas kapcsolatok fenntartása. Már az, ha egy idős ember nem egyedül megy a piacra vagy horgászni, objektíven mérhető egészségjavulást is eredményez, ha ez fizikai aktivitással, például sétálással jár együtt, a hatás fokozódik. Az ugyanis, ha jól érzi magát, kikapcsolódik, csökkenti a beszűkülés hatásait. Tovább javítja a helyzetet, ha képes valakit közel is engedni magához. Fontos ugyanis, hogy legyen kivel megosztani és kicserélni a tapasztalatokat. Nem véletlen, hogy a pletyka evolúciós szempontból is fontos; összeköt, összekapcsol. Az aktivitás megőrzése mellett tehát fontos az is, hogy tudatosan úgy „intézzék” az idősek, maradjanak körülöttük emberek – hangsúlyozta Palásti Flóra. Fontos, hogy a család is erősítse a „mamában, papában”, hogy járjon közösségbe: menjen templomba vagy a parkba a szomszédasszonyokkal. A gyerekek, unokák nem tudnak mindig ott lenni, és ez nem is cél, de az igen, hogy segítsenek olyan helyeket, feladatokat és célokat találni, amelyek megelőzik az elmagányosodást.

A társas kapcsolatok objektív hatása akkor jelentkezik, ha gondoskodást, érzelmi támogatottságot, törődést tapasztalunk, lelkileg és fizikailag is biztonságban érezzük magunkat. Ez megnyugtat, ellenkező esetben viszont a magányérzet állandó stresszhelyzetet okozhat. A pozitív kapcsolatok, kapcsolódási pontok a nyitottság megőrzésében is segítenek, a beszűkülés, a tudatos tágítás hiánya egyedüllét érzéséhez, magányhoz, depressziós tünetek kialakulásához vezethet. Ez azért is veszélyes, mert a jelenleg idősödő generáció a depressziót, de a szorongást és a magányosságot is gyengeségnek vagy akár betegségnek élheti meg, nem pedig természetes folyamatnak. Ha valaki nem ismeri be, hogy nem érzi jól magát egy helyzetben, nem is tud változtatni -figyelmeztetett a pszichológus.

(megjelent: Népszava, 2020. 11. 07.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .