A felnőtt lakosság csaknem 40 százaléka érezte már úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri. Tavaly a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek.

Nagyjából ezer panaszbeadvány érkezett tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) diszkriminációs ügyekben – tudtuk meg a hatóság elnökétől, Honecz Ágnestől. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább két-három, esetenként ennél is több panaszos fordul az EBH-hoz. A beadványok mintegy 40 százalékában tudtak érdemi eljárást indítani. Az elnök szerint a szám nem kirívó a korábbi évek adataihoz […]

Nagyjából ezer panaszbeadvány érkezett tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) diszkriminációs ügyekben – tudtuk meg a hatóság elnökétől, Honecz Ágnestől. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább két-három, esetenként ennél is több panaszos fordul az EBH-hoz. A beadványok mintegy 40 százalékában tudtak érdemi eljárást indítani. Az elnök szerint a szám nem kirívó a korábbi évek adataihoz képest, ugyanakkor egyértelmű tendencia figyelhető meg a sikeres eljárások tekintetében: tavaly 36 esetben állapítottak meg jogsértést, ami hattal több, mint az azt megelőző évben. Az elutasító határozatok száma 112-ről 80-ra csökkent. A fennmaradó ügyek rendszerint közigazgatási végzéssel zárulnak – ezekre akkor kerül sor, amikor az eljárás során kiderül, a hatóságnak nincs érdemi hatásköre vagy az ügyben bírósági eljárás is indult -, két párhuzamos eljárás ugyanis nem futhat.

– Mindebből arra következtetünk, javul az emberek jogtudatossága – vélekedett az elnök. Ugyanakkor még mindig van hova fejlődni: a hatóság legutóbbi, 2017-es felmérése szerint a 18 éven felüli lakosság körében 38 százalék a személyesen megélt diszkrimináció aránya. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi diszkriminációs cselekmény történik, hanem azt, ennyien veszik észre, hogy valamilyen hátrányos megkülönböztetés érte őket. Honecz Ágnes elmondása szerint a panaszosok leginkább magánszemélyek, egyéni panaszokkal, de gyakran előfordul, hogy civil szervezetek fordulnak hozzájuk.

A tavalyi évben a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek. Egy szülő például azért fordult a hatósághoz, mert a biztosító nem volt hajlandó baleset-biztosítást kötni autista gyermeke számára, mondván, „köztudott”, hogy az autisták gyakrabban szenvednek balesetet. – Semmilyen háttér-információt, orvosi papírt nem szereztek be, előítéletek alapján utasították el a biztosítás megkötését. Ilyen nem fordulhatna elő – fogalmazott a hatóság elnöke. A foglalkoztatással kapcsolatban is sok panasz érkezik, számos esetben már az álláshirdetések is diszkriminatívak, elsősorban az életkor, a nem és a roma származás tekintetében. Jellemző, hogy a próbaidő alatt lévő munkavállaló jogviszonyát megszüntetik, kirúgják, ha megtudják, hogy gyermeket vár. – Holott az anyaság olyan nevesített védett tulajdonság, ami miatt nem diszkriminálni, hanem támogatni kellene a nőket – hangsúlyozta.

A hatóság kutatása szerint 2013-2017 között a vagyoni helyzet, valamint a társadalmi származás voltak a hátrányos megkülönböztetés legdinamikusabban növekvő okai. Az elmúlt években emelkedett a roma származás és a szexuális irányultság miatt benyújtott diszkriminációs panaszok száma is. Fajsúlyos ügyeknek számítanak az iskolai szegregációval, telepfelszámolásokkal kapcsolatos panaszok. Emellett vannak „furcsa” ügyek is: tavaly például egy fürdővel szemben járt el a hatóság, ahol különösebb indoklás nélkül megszüntették az elkülönített férfi naturista napozóhelyiséget, míg a nők ezt a szolgáltatást továbbra is igénybe tudták vermi.

Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, szankciókat alkalmazhat. Ezek közé tartozik a jogsértő tevékenységtől való eltiltás, bírság kiszabása, valamint kötelezhetik a jogsértést elkövető szervezetet, munkáltatót, hogy a hatóság döntését tegyék nyilvánossá a weboldalukon. – Ennek jelentős preventív hatása van, a cégek nem szeretik a honlapjukon reklámozni, hogy diszkriminálnak – mondta Honecz Ágnes. A pénzbüntetés 50 ezer forinttól 6 millióig terjedhet. A tavalyi évben összesen 6,1 millió forint bírságot szabott ki az EBH. Egy-egy ügyben a legnagyobb bírság 500-600 ezer forintra tehető.

– A jogérvényesítés lehetőségét nem látom akadályozottnak. Ugyanakkor fontos lenne, ha nagyobb figyelem irányulna a tevékenységünkre – mondta az EBH elnöke.

(Népszava, 2019 02. 08.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .