A hálózat csapdájában

Jó sokat fizettek az adófizetők azért, hogy adót fizethessenek, ha lehet, ügyfélbarát, gördülékeny elektronikus megoldásokkal. A tapasztalatok azt mutatják: nem lehet. Idegtépő, nyögvenyelős, logikátlan, komplikált – így jellemzik kisvállalkozók a magyarországi digitális ügyintézést. „Az e-önkormányzat annyira lassú, hogy simán belealszik az ember, ha több nyomtatványt is ki kell tölteni” – írja egyikük a közösségi hálón. […]

Jó sokat fizettek az adófizetők azért, hogy adót fizethessenek, ha lehet, ügyfélbarát, gördülékeny elektronikus megoldásokkal. A tapasztalatok azt mutatják: nem lehet.

Idegtépő, nyögvenyelős, logikátlan, komplikált – így jellemzik kisvállalkozók a magyarországi digitális ügyintézést. „Az e-önkormányzat annyira lassú, hogy simán belealszik az ember, ha több nyomtatványt is ki kell tölteni” – írja egyikük a közösségi hálón. Más úgy látja, klassz, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően bankkártyával is lehet adót fizetni, „de persze a fővárosit nem”. Volt ugyan, aki azt hitte, sikerrel járt – míg „újra nem küldte az önkormányzat a csekkeket, mert nem találta a pénzt”. Általános tapasztalat, hogy a különböző állami szervek rendszerei nem képesek egymással kommunikálni, így ahelyett, hogy egy gombnyomással lekérnék a szükséges adatokat, külön kell felkeresni a különböző felületeket.

Sok a panasz arra is, hogy a Központi Azonosítási Ügynök lassú, gyakran sikertelen a bejelentkezés. „Ilyenkor be kell zárni az egész böngészőt, és ezzel az összes többi ablakon lévő munkafolyamatom, levelezés, webes segédprogram megszakad” – panaszolja egy vállalkozó, akinek a járvány miatt a munkaügyi központ rendszerével is volt szerencséje találkozni: „Ennél rosszabb, érthetetlenebb katyvaszt rég láttam.” Azt mondja, nehezen találja a keresett információt, és ahelyett, hogy azelektronikus ügyintézés gyorsabb lenne a hagyományosnál, valójában bonyolultabb. Előfordul, hogy kitölti a nyomtatványt, de sikertelen a küldés, így kezdheti elölről az egész, hosszú procedúrát.

Pedig az ügyfélbarát adóhivatalt már 2016-ban megígérte az akkori elnök, Tállai András. 2018-ban aztán, Sors László vezetése alatt, még egyszer megígérték, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket teljes egészében elektronikusan intézhetik. Ma már valóban lehet elektronikusan szja-bevallást kitölteni, jóváhagyni és módosítani. Lekérdezhetők egy vállalkozás adatai, igényelhető adószám, átvehetők a hivatalos iratok, küldhetők beadványok, kérhetők igazolások. Elvileg. A gyakorlatban a fent taglalt problémák sorakoznak. Ráadásul ezekhez nyolc különböző felületet kell használniuk a vállalkozóknak, akik viszont egyablakos ügyintézést szeretnének.

S mindez nem két fillérbe került. A személyi jövedelemadó elektronikus bevallásához szükséges rendszerek tervezésére és fejlesztésére például 1,2 milliárd forintot fordított az állam – vagyis maguk az adófizetők. A munkát a Pillér Kft. nyerte el, melynek vezetője Formanek Gyula, a pesti IX. kerület korábbi fideszes alpolgármestere. Ugyanehhez a projekthez kapcsolódóan, szerverbeszerzésre és tárhelybővítésre, a Professzionál Informatikai Zrt. vezette konzorcium is elnyert cirka 1,2 milliárdot. A cég korábbi tulajdonosa Vágujhelyi Ferenc, aki a NAV informatikai elnökhelyettese is volt. A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére pedig, Péter, aki Vágujhelyivel egy időben dolgozott az adóhatóságnál, igazgatósági tagja volt a Professzionálnak. Szintén az szja-bevalláshoz szükséges eszközrendszer bővítésére a Delta Systems Kft. vezette csapattal szerződött a NAV. Ez a cég egyébként is feltűnően jól szerepel a közbeszerzéseken, s ma már nem is kft, hanem nyrt. Nemrég fiktív számlázás és költségvetési csalás gyanúja miatt maga a NAV zárolta vagyonának egy részét.
„ennél rosszabb, érthetetlenebb katyvaszt rég láttam”

Nem sajnálták a pénzt a digitális adózás kommunikálására sem: Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge Design konzorciumban összesen 1,7 milliárd forintot nyert el a NAV, illetve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzésein. Ebben persze semmi meglepő nincs, gyakorlatilag az összes állami kommunikációs megbízást Balásyék teljesítik. További eszközbeszerzésekre, elemzésekre, tartalomkezelő rendszerre is milliárdok mentek, magyar és uniós forrásokból. Összességében bőven meghaladja a 30 milliárd forintot az adózási ügyintézés egyszerűbbé tételére hivatott rendszerekre költött összeg.

„Egyszer biztos elérjük” – mondja az óhajtott egyablakos ügyintézésről Rabb Szabolcs, a Pécs–baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, hozzátéve, hogy az éremnek két oldala van: nem elég az állami infrastruktúra, kellenek hozzá a digitális megoldásokra nyitott vállalkozók is. Ám több kisvállalkozó is állítja, az információk elérhetőségével és átláthatóságával is gond van. „Három információs oldal is van, mind eltérő tartalommal, nem egyértelmű, hogy kire mi vonatkozik” – állítják.

Azon már egy könyvkereskedő fakad ki, hogy átlagos vállalkozóként kevés informatikai ismerettel bír, ha haladni akar, könyvelő kell. De könyvelőnek lenni sem egyszerű a jelenlegi digitális dzsungelben. „Egy egyéni vállalkozás beindításához is több felületet kell ismerni. Napi szinten küzdünk a változásokkal, illetve azzal, hogy a különböző felületek különböző okok miatt nem működnek” – panaszolja egyikük. A bosszankodó vállalkozók csak annyit érzékelnek, hogy gond van, akadoznak, bizonytalanul teljesülnek az ügyeik, egyszerűsítés helyett inkább további bonyodalmakat okoznak, maguk is tennivalókat generálnak az állam digitális megoldásai.

Az adóhivatal azzal büszkélkedik, hogy „az Online Számla rendszer mellett ma már az ellenőrzések is zömmel elektronikusan zajlanak, ami időt és adminisztrációt spórol a vállalkozások számára is, és lehetővé teszi az ellenőrzések digitális nyomon követését”. A hatóság ugyanakkor sok esetben – például adóellenőrzéseknél, tanúkihallgatásoknál – ma is ragaszkodik a személyes jelenléthez, Angyal József adószakértő szerint feleslegesen. A szóbeli nyilatkozatokkal egyébként is érdemes vigyázni – figyelmeztet a szakember. Tőle egy adóellenőr egyszer megkérdezte, mire használják a cégénél a mikrohullámú sütőt. Ha netán azt válaszolta volna, hogy kávét melegítenek benne, az reprezentációnak minősült volna, és nem lehetett volna visszaigényelni az áfát. Ha ezt valaki nem tudja, esetleg könnyelműen megkínálja a revizort egy kávéval – aztán jön a feketeleves.

(megjelent: HVG, 2020. 10. 29.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .