IJEDTEN FORDULTAK a kislányok a tanítójukhoz, amikor a fotósunk jelnyelven köszönte meg a segítségüket. Csak akkor nyugodtak meg, mikor már biztosak voltak benne, hogy kollégánk csupán a „köszönöm” jelét ismeri, a beszélgetésükből egy árva szót nem értett.

Az egyik egy térkép segítségével keres önkéntes jelelőket a felhasználó közelében, a másik pedig valós időben fordítja és alakítja szöveggé a jeleket. Két applikáció, amely a siket és beszélő jelnyelv-használókat segít összehozni.

https://youtu.be/…

A jó nevű kaposvári gyógypedagógiai intézmény ugyan 1895-ben kezdte meg működését, ám akkor még magániskola volt. 1897-től viszont úgynevezett államilag segélyezett siketnéma intézetté alakult.

A fogyatékos emberek, köztük a hallássérültek számíthatnak a kormányra, hiszen ügyük a társadalom közös ügye. A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a hallássérültek világnapját. Az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága a fogyatékosságügy területén intenzív párbeszédre törekszik a szakmai és a civil szervezetekkel, a fenntartókkal valamint az érintettek képviselőivel. Ennek a párbeszédnek köszönhetően az elmúlt években jelentős előrelépés történt.

A modern hallásjavító rendszert, amely súlyos halláscsökkenés esetén is segítséget jelent, a tb is támogatja.

Magyar Eszterről két éves korában bizonyosodott be, hogy hallássérült. A gyógypedagógusi és a szurdopedagógusi segítségnek, a rengeteg gyakorlásnak és kitartásnak köszönhetően leküzdötte a hátrányát.

Baranya egyik legtehetségesebb fiatal lány asztaliteniszezője a még csak 13 esztendős Iola Pamela, a Pécsi Tüke SE sportolója. Ez azért is nagy szó, mert az ifjú hölgy hallássérült, siketen született, azok a szülei és a nagyszülei is. Ő az egyedüli gyermek, a családban immár az ötödik generáció, aki ilyen fogyatékossággal él. Pécsett laknak, de Pamela Kaposváron egy speciális iskolában tanul.

Hallássérült felnőtteknek szervez közösségi napot havi rendszerességgel Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen az Efatta Koronka Egyesület. A szervezet képviselője, Korodi Csaba mesélt a munkájukról.

Magyarországon közel 60 ezer ember siket, és ennél jóval többen vannak, akik súlyos halláskárosodásban szenvednek. Közülük sokan közel teljes értékű életet élhetnének egy modern hallásjavító rendszer segítségével.

Hallássérültként lett nyelvtehetség, majd egyetemista a jutai Horváth Júlia, akinek számos hátránnyal kellett megküzdenie. De segítőket is rendelt mellé a sors: húsz éve foglalkozik a hallássérült lánnyal a gyógypedagógusa, aki szinte a nagynénjének érzi magát.