Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Népzenei kavalkád - Ferenczi István műsora
22
hallgató

Egy új világban

- 2020. november 20. 17:52 - 589 megtekintés

Hetven éve költöztek Beloiannisz faluba az első lakók, akik mind görög polgárháborús menekültek voltak. Az akkori kommunista magyar vezetés a Szovjetunió csatlósaként zokszó nélkül részt vett a görög kommunisták 1948-ban indult akciójában. Hogy lehet ilyen névvel élni? – kérdezték olykor Vlahosz Haralambosztól a játszótársai az 1950-es évek Magyarországán. Nagyon jól! – feleli magabiztosan sok évtized […]

Hetven éve költöztek Beloiannisz faluba az első lakók, akik mind görög polgárháborús menekültek voltak. Az akkori kommunista magyar vezetés a Szovjetunió csatlósaként zokszó nélkül részt vett a görög kommunisták 1948-ban indult akciójában.

Hogy lehet ilyen névvel élni? – kérdezték olykor Vlahosz Haralambosztól a játszótársai az 1950-es évek Magyarországán. Nagyon jól! – feleli magabiztosan sok évtized távolából a ma már a nyolcvanas éveit taposó egykori háborús görög menekült. 1948-ban, kilencévesen érkezett több ezer sors­társával, felnőttek kísérete nélkül, egy észak-görögországi hegyvidéki faluból.

Mindannyian az 1943 és 1949 közötti polgárháború elől menekültek. Ennek gyökerei a második világháborúig nyúltak vissza, amikor több ellenállási mozgalom szerveződött Görögországban a német megszállók ellen. Közülük az első számú a kommunista párt befolyása alatt álló, de leginkább antifasiszta NemGörög menekült gyerekek érkezése 1948 áprilisában. Úttalan utakonzeti Felszabadító Front (EAM) és katonai szárnya, a Görög Népi Felszabadító Hadsereg (ELAS) volt. A nyugati szövetségesek kezdetben bőkezűen támogatták őket, ám 1943-tól a britek egyre gyanakvóbban figyelték, ahogy az ELAS szedett-vedett gerillatömörülésből konvencionális hadsereggé válik, és tartva a háború utáni kommunista hatalomátvételtől, inkább a rivális csoportokat kezdték finanszírozni. Mindez fegyveres konfliktushoz vezetett az EAM-ELAS és a kisebb ellenállási szervezetek között, amiből az előbbi került ki győztesen, az utóbbiak nagy részét megsemmisítve vagy magába olvasztva.
évtizedeken keresztül éltek „ideig­lenesen” Magyarországon, ám sokan végül itt eresztettek gyökeret

1944 nyarára megindult a német csapatok visszavonulása, a görög vidék nagy részét a partizánok ellenőrizték, októberben pedig a britek Athénba is bevonultak. Rájuk a lakosság legnagyobb része felszabadítóként tekintett, ám egyes kommunista vezetők nem bíztak bennük, ezért december 1-jére tüntetést szerveztek Athén belvárosába. A ma is hasonló megmozdulások színteréül szolgáló Szintagma téren a rendőrség a 200 ezres tömegbe lőtt, huszonnyolcan meghaltak, több százan megsebesültek, a következő napokban pedig szabályos háború robbant ki az EAM-ELAS és a brit hadsereg támogatta kormánycsapatok között a főváros utcáin. Egy ideig a kommunisták ellenőrizték Athén nagy részét, ám a megérkező brit erősítés fordított a helyzeten, és január elejére az ellenállók vesztettek.

Fővárosi kudarca ellenére az ELAS tovább élt, és országszerte vérontásba kezdett. Harcosai szabályosan vadásztak azokra, akik a kormányt támogatták, előfordult, hogy több száz embert végeztek ki, mert nem voltak kommunisták. Önkényes akasztások, lefejezések jellemezték ezt az időszakot. Válaszul az antikommunista bandák kommunistának mondott civileken álltak bosszút; falvakat rohantak le, amelyekről úgy tudták, segítséget nyújtottak a partizánoknak. A kegyetlenkedésekben több mint ezren haltak meg 1945–1946-ban, még többeket megkínoztak.

A Szovjetunió és a Nyugat közötti viszony megromlásával az addig békés megoldásokat hirdető Görög Kommunista Párt (KKE) is militánsabb üzemmódra váltott: 1946-ban újra fegyveres harcot hirdetett a „monarchofasiszták” ellen. Korábban Jugoszláviába és Albániába menekült veterán partizánok kezdtek el az északi hegyvidéken keresztül az országba visszaszivárogni. Akkor már a kegyetlenkedései miatt hivatalosan feloszlatott ELAS helyett annak utódjába, a Görög Demokratikus Hadseregbe (DSE) tömörültek, amelyet a korabeli magyar sajtó által is körülrajongott korábbi ELAS-katona, Markosz Vafiadisz, azaz „Markosz tábornok” vezetett. A polgárháború 1947-re teljesedett ki, a DSE 1948-ban érte el befolyása csúcsát. Mintegy 20 ezer harcossal és ennél jóval több szimpatizánssal számolhatott, mindenhol voltak informátorai. Akkoriban például a Peloponnészosz félsziget 70 százalékát tartotta az ellenőrzése alatt.

A görög kormány és nyugati támogatói már 1948-ban offenzívát indítottak a hegyekbe, s óriási veszteségeket okoztak a kommunistáknak. Akkor indult meg – mindkét oldalon – a gyerekek kimenekítése. A kommunista párt akkori vezetője, Nikosz Zahariadisz személyesen Sztálinnal egyeztetett erről, de az érintett országok, köztük Magyarország illetékesei is folyamatosan konzultáltak. Ennek terepe a kezdetben Belgrádban, majd Tito és Sztálin viszonyának megromlása után Bukarestben székelő Kominform volt. E város lett az emigrációba kényszerült KKE székhelye is. A görög kommunisták nagyjából 24 ezer 4–14 éves kiskorút szállíttattak a keleti blokk országaiba, Friderika királyné kezdeményezésére pedig több mint 25 ezer gyermek került a külön erre a célra létesített, jellemzően belföldi táborokba, a „gyerekvárosokba”.

A menekültek barlangról barlangra bujkálva, gyalog, tehervonaton vagy teherhajók rakterében – a tengert korábban soha nem látott falusiak tengeribetegen, egész Európát megkerülve, Lengyelországon keresztül – jutottak el a fogadó országokba. Magyarországra körülbelül egy hónapos út vezetett, amelynek utolsó része általában a Belgrád–Budapest vonatozás volt. Vlahosz számára az első év a budapesti Mátyás laktanyában telt. „Kevésbé voltunk szomorúak, ha játszottunk, de az már látszott, hogy hosszú ideig nem fogunk hazamenni. Amikor valaki megszökött, visszahozták. Előfordult, hogy a 14 évesnél idősebbeket elvitték. Harcolni mentek. Volt olyan lány, aki visszajutott Görögországba, a tüzérséghez került, és meg is halt” – emlékszik vissza a napokban megjelenő, Trauma és megnyugvás című, a Görög Intézet által kiadandó kötethez készült beszélgetésben Vlahosz. Kezdetben laktanyákba, majd gyermekotthonokba osztották el a menekült gyerekeket, akik elkezdtek iskolába járni, magyarul tanulni, beilleszkedni.

1954-ben volt egy nagyobb szabású családegyesítés, amikor sok testvér, szülő és házastárs találhatott egymásra, mások számára viszont kiderült, hogy már soha nem láthatják a szeretteiket. És jövőre Görögországban! – ezzel az üdvözléssel koccintottak minden szilveszterkor a beloiannisziak. Folyamatosan a hazatérésre készültek, évtizedeken keresztül éltek „ideiglenesen” Magyarországon, ám éppen ezért sokan végül itt eresztettek gyökeret, alapítottak családot, élték le az életüket.

Noha a polgárháború – a DSE totális vereségével – már 1949-ben véget ért, a harcok romba döntötték Görögországot, évtizedekre kettészakították a társadalmat, amelynek mindkét fele velejéig gonosznak látta a másikat. Csaknem százezer embert zártak börtönbe, végeztek ki vagy száműztek, tömegek emigráltak. Az 1960-as évekre a politikai merényletek szintjéig mélyült a megosztottság, mígnem a bizonytalanságot kihasználva a hadsereg egyes jobboldali tisztjei puccsot hajtottak végre. Ezzel megkezdődött az 1974-ig tartó „ezredesek diktatúrája”. A katonai junta összeomlása és a monarchia eltörlése után Konsztantinosz Karamanlisz kormánya új alkotmányt írt, amely garantálta a politikai és állampolgári szabadságjogokat, valamint a szabad választásokat. Akkor minden külföldre szakadt görög hazatérhetett volna. Csakhogy sokuknak akkorra már máshol volt a haza.

 

Görögfalva

A gyermekek 1948-ban, több hullámban érkeztek Magyarországra, összesen mintegy háromezren. 1949-ben pedig további nagyjából négyezer, mindenféle korú politikai menekült. A nehézségek és a nélkülözés ellenére ők többnyire hálásan emlékeznek vissza magyar segítőikre, úgy érzik, a lehetőségekhez képest mindent megkaptak. A lehetőségek persze meglehetősen szűkösek voltak Rákosi Magyarországán. 1950 tavaszán megkezdődött azonban a később a görög kommunista mozgalom egyik vezéralakjáról, Nikosz Beloianniszról elnevezett Fejér megyei Görögfalva építkezése, és ősszel ezernél is többen odaköltözhettek. (A csúcs 1952-ben volt 1850 lakossal, 1954-ben aztán a családegyesítés révén több mint nyolcszázan elmentek.) Mellesleg Göncz Árpád is dolgozott ott földmérőként.

Szintén 1950-ben döntöttek az iparban foglalkoztatható 1500 – a családtagokkal együtt 1900 – görög menekült elhelyezéséről a Kőbányai Dohánygyár budapesti telepén. Tíz-húsz négyzetméteres szobákban akár több család is élt összezsúfolva. A konyha közös volt, a vécé, a fürdőszoba a folyosó végén. Külön épületben szállásolták el az egyedülállókat.

Eredetileg nagyjából 1700 mezőgazdasági dolgozó lakóhelyeként négyszáz lakóház felépítését tervezték Beloianniszban. Természetesnek vették, hogy a menekültek is részt vegyenek az építkezésben. „Azt gondolhatnánk, hogy az ideiglenesség érzése és az, hogy a lakók sokfelől, 260 településről érkeztek, nehezítette, hogy a falu közösséggé váljon, ám az egymásrautaltság összehozta az embereket” – mondta a HVG-nek Vlahopulosz Ziszisz, a falu egykori polgármestere, majd úgy fogalmazott, hogy szerény körülmények között, a kornak megfelelően éltek. „Volt székünk, asztalunk, lavórunk, de akadtak fürdőszobás lakások is. Mindent megkaptunk, egy ideig kis Svájcnak nevezték a falut.” Ő 1951 febrrjában költözött a településre.

A környékbeli magyarokkal kezdetben csak mutogatva beszéltek, még a kirendelt orvossal is, aki aztán a gyermek Vlahopuloszt vette maga mellé tolmácsnak, mert csak ő beszélte a nyelvet. Idővel az iskola is beindult, húsz gyerekkel, őket leginkább ránézésre sorolták be az évfolyamokra, mert nem lehetett pontosan tudni róluk, mikor születtek. Később egyre több lett a magyar tanár és dk. „Még iváncsai gyerekek is jártak az osztályainkba. Az egy hosszúkás falu, az iskola a másik végén volt, s előfordult, hogy a mnk közelebb volt nekik, mint a sajátjuk, ezért átjártak ide” – mesélte Vlahopulosz. „Mi, gyerekek egymás között, amikor a szünetekben játszottunk, verekedtünk, káromkodtunk, csak görögül beszéltünk. Még a hatvanas években is jöttek olyan magyarok, akik most is itt élnek velünk. Van, amelyikük ragyogóan beszél görögül.”

(megjelent: HVG, 2020.11.19.)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*


* nyolc = 8

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: - Ferenczi István népzenei műsora
    A Népzenei kavalkád c. műsor nem egy konkrét nép zenéjével foglalkozik, hanem általában a népzenével és vonulataival. A műsor első felében népi hangszereket mutat be a műsorvezető, nemcsak történetükről, hanem azok hangját is meghallgathatjuk az adásban.
    A műsor második részében néhai adatközlőket, énekeseket, hangszereseket, illetve zenekarokat mutat be Ferenczi IStván,. majd más népek zenéjét hallgathatjuk a műsorban.
    A műsor utolsó részében ma élő adatközlőket, hangszereseket, énekeseket, és zenekarokat ismerhetünk meg, valamint olyan együtteseket, énekeseket, zenekarokat, akik ma művelik a népzenét és egy kicsit hozzá nyúltak, illetve beleraktak más műfalyokat, pl. jazz, és a könnyűzene.
  • 9:00: - Szabolccsal
    A Sztárportré egy több éve működő rádióműsor sorozat, ahol hétről-hétre közismert emberek nyilatkoznak, mindig egy-egy újabb, gyakran a személyükhöz igen közel álló témában. A Sztárportré optimista műsor, törekszik mindenről valódi képet festeni. Az adások szereplői olyan közismert emberek, akiket a legtöbb magyar ember a sajtóból jól ismer, és szívesen hallgat. Könnyű téma, nehéz kérdések, alapos válaszok.

    Bővebb információ: www.sztarportre.hu
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: Bélyegalbum - A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének műsora - műsorvezető: Turcsányi Éva
  • 15:00: 4 ütem - autós magazin
  • 16:00: -
    • A hét prózája - Zsoldos Árpád - Irodalmi rádió műsora)
    • Take away - a BBC. Angol nyelvleckéje
    • QTC - Zentai Tibor rádióamatőr műsora (Szerkesztő: Rózsa Dezső)
    HA2MN - Tibi a Hobbyrádiónak

    Hívójelem HA2MN, nevem Zentai Tibor. A név nem hiszem, hogy sokat mondana bárkinek, ugyanis a hívójelem alapján ismernek világszerte. Amatőr rádiós vagyok, az első rádió-összeköttetésemet saját építésű rövidhullámú adóval már több mint 44 évvel ezelőtt "kínlódtam össze". Azóta a rádióhullámok segítségével bejártam a világ szinte minden szegletét, s ahova eddig nem jutottam, igyekszem eljutni.

    Első szakmám szerint erősáramú üzemmérnök vagyok, s hogy elektromos területet választottam szakmámnak, köszönhető a rádióamatőrködés iránti gyermekkori érdeklődésemnek. Később külkereskedelmi végzettséget is szereztem, s valahol ebben is ott van a rádiós hobbi hatása - ugyanis a nemzetközi rádióamatőr forgalomban az angol nyelv használata kényszerűség. Én pedig tanultam a nyelvet szorgalmasan.

    A Hajdú QTC a rádióamatőrök havi hangos híradója, amelyet a rádióamatőr hullámsávokban sugároznak. A QTC nemzetközi rádiótávírász rövidítés, jelentése "közlemények vannak"

    Rózsa Dezső, HG0EK a Hajdú QTC főszerkesztője a 2000-es évek közepén keresett meg, hogy legyek QTC készítőinek munkatársa önálló anyagokkal, sorozatokkal. Ez idő óta minden hónapban jelentkezem jegyzetekkel és sorozatokkal, amelyeket magam írok és a hangfelvételt, a hanganyag szerkesztését is - mintegy botcsinálta hangmérnökként - magam végzem. Dezső tőlem adás-kész hangfelvételt kap, természetesen e-mailben.

    A rádióamatőr hobbi hazánkban éppen nem a legfényesebb éveit éli ama tekintetben, hogy az engedélyes rádióamatőrök száma évről, évre csökken, mialatt Európában, Amerikában, Ázsiában és Óceániában az e hobbit művelők száma szépen emelkedik.

    A hobbi kezdete nehéz, hiszen sokat kell tanulni és kitartás kell ahhoz, hogy valaki sikeres rádióamatőr vizsgát tegyen és hívójelet szerezhessen, azaz rádióamatőr engedélyt kapjon.

    Érzékelve a hobbi hazai gondjait elhatároztam, hogy "emberi nyelven" írok egy mesét arról, hogy mi a rádióamatőr, mit csinál a rádióamatőr, s nagyjából mit kell megtanulnia ahhoz, hogy az éter hullámain létrehozhassa első rádió-összeköttetését a világgal. Azért gondoltam "emberi nyelvre", mert ha két rádióamatőr magyarul beszélget egymással, kódokkal, rövidítésekkel, szakszavakkal, hívójelekkel dobálózik, s nincs a hobbin kívülálló ember aki azt megértené.

    Ugyanis mi rádióamatőrök - többek között - a Titanic hivatásos rádióstisztjeinek civil és amatőr leszármazottai és örökösei vagyunk.

    Annyit még meg kell jegyezni, hogy a hangzóanyag minősége korlátozott, hiszen a rádióamatőrök a lehető legkisebb sávszélességre törekednek éterbeli munkájuk során. A hi-fi hangminőség nem ránk jellemző, ellenben a zajos viszonyok közötti legjobb érthetőség elérésére való törekvés igen.

    73 - vagyis magyarul minden jót kívánok a hallgatóknak!

    Tibi, HA2MN
  • 17:00: Live Hungary - a legnagyobb hazai előadók koncertjei
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: - Ferenczi István népzenei műsora
    A Népzenei kavalkád c. műsor nem egy konkrét nép zenéjével foglalkozik, hanem általában a népzenével és vonulataival. A műsor első felében népi hangszereket mutat be a műsorvezető, nemcsak történetükről, hanem azok hangját is meghallgathatjuk az adásban.
    A műsor második részében néhai adatközlőket, énekeseket, hangszereseket, illetve zenekarokat mutat be Ferenczi IStván,. majd más népek zenéjét hallgathatjuk a műsorban.
    A műsor utolsó részében ma élő adatközlőket, hangszereseket, énekeseket, és zenekarokat ismerhetünk meg, valamint olyan együtteseket, énekeseket, zenekarokat, akik ma művelik a népzenét és egy kicsit hozzá nyúltak, illetve beleraktak más műfalyokat, pl. jazz, és a könnyűzene.
  • 21:00: - Szabolccsal
    A Sztárportré egy több éve működő rádióműsor sorozat, ahol hétről-hétre közismert emberek nyilatkoznak, mindig egy-egy újabb, gyakran a személyükhöz igen közel álló témában. A Sztárportré optimista műsor, törekszik mindenről valódi képet festeni. Az adások szereplői olyan közismert emberek, akiket a legtöbb magyar ember a sajtóból jól ismer, és szívesen hallgat. Könnyű téma, nehéz kérdések, alapos válaszok.

    Bővebb információ: www.sztarportre.hu
  • 22:00: Egészségedre - Turcsányi Sipos Éva műsora

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2022. július 4. hétfő, Ulrik napja van.
Ma van a(z) Nemzetközi szövetkezeti nap.
Az év 27. hete és 185. napja.
Holnap Emese, Sarolta napja lesz.

1490. Mátyás király kegyencei Corvin herceget kifosztják. Corvin János főherceg a királyválasztó országgyűlésen későn vette észre, hogy atyja kegyencei, kit híveinek vélt, őt kijátszották, és a királyi méltóságra Ulászlót emelték. Július 1-én tehát a koronával és kincseivel, hívei kíséretében Sclavónia felé indult, de július 4-én Báthory István vajda és Kinizsy Pál utána siettek s Tolnában a Csonthegyen őt megtámadták és kincseitől megfosztották.


1910. június 12-július 5. Ezer fővárosi festőmunkás sztrájkol munkakörülményei javításáért.


József Attila: Hangya

A bábok között elaludt egy hangya.
Szél, a bábokat most el ne fúdd!
Különben jó az is.

Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja,
és alszik véle csöpp árnyéka is.

Egy szalmaszállal fölkelteni szépen!
De jobb, ha már indulunk haza,
erősen beborult-

A bábok közt elaludt egy hangya,
és -hopp- egy csöpp már a kezemre hullt.

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


nyolc plusz öt = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 312
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com