KARBONLÁBNYOM: A net a világ negyedik legnagyobb kibocsátója

A net a világ negyedik legnagyobb kibocsátója
KARBONLÁBNYOM Jelenleg több mint 4 milliárd ember használja aktívan, ez óriási mennyiségű energiafogyasztással jár a távközlési hálózatokban és a felhasználói eszközökben.

NÉPSZAVA
Ha az internet egy ország volna, akkor a világ 4. legnagyobb kibocsátója lenne. Becslések szerint ugyanis az információs és kommunikációs technológiához kötődő kibocsátások a globális üvegházgáz-kibocsátás akár 3,9 százalékát is kitehetik (a légi közlekedéshez hasonlóan) – írja elemzésében Lehoczky Annamária éghajlatkutató a Másfélfok portálon. A webhelyektől az e-mailekig az internetezés óriási mennyiségű áramfogyasztással jár az adatközpontokban, távközlési hálózatokban és felhasználói eszközökben, valamint a „hardware” legyártása és szállítása is energiát igényel.
A Website Carbon szén-dioxid-kalkulátor szerint egy átlagos webhely 1,76 g szén-dioxidot termel minden oldalmegtekintéssel, ami azt jelenti, hogy egy havi 100 ezer oldalmegtekintéssel rendelkező webhely évente 2112 kg szén-dioxidot bocsát ki, ami egy átlagos benzinüzemű személyautó kibocsátásának felel meg csaknem 9000 km-t megtéve.
Minél összetettebb egy webhely, annál több energiát igényel a betöltése – és így annál nagyobb az éghajlatra gyakorolt hatása, vagyis a szénlábnyoma. A HTTP Archive adatai szerint ahogy a webhelyek egyre „színesebbé-szagosabbá” váltak az évek során, úgy csökkent a hatékonyságuk is: ma egy átlagos weboldal körülbelül 2 MB-ot foglal el, míg 2010-ben ez kevesebb mint 500 KB volt.

De az sem mindegy, hogy milyen árammal látják el a szervert, amely otthont ad a honlapnak: minél inkább megújuló energiára támaszkodik a webtárhely, annál környezetbarátabb lesz a weboldal is. Emellett minél magasabb az infrastruktúra energiahatékonysága, annál kevesebb lesz a fogyasztása, és így a kibocsátása is.

Egyre több időt töltünk az online térben a közösségi oldalakon, vagy zenehallgatással, streaming videók nézésével, levelezéssel és vásárlással. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekvő mértékű új adatot kell tárolni és továbbítani.
Bár az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesület a Párizsi Megállapodással összhangban 2030-ig 45 százalékkal csökkentené a szektor szén-dioxid-kibocsátását, és ehhez útmutatást is kidolgozott, előrejelzések szerint megfelelő szabályozás és annak betart(at)ása nélkül tovább fognak növekedni a kibocsátások.
Jelenleg több mint 4 milliárd ember használja aktívan az internetet, és ez csak növekedni fog az internet-hozzáférés

szélesedésével és a világnépesség gyarapodásával.
A szektor nagyban hozzájárul tehát a klímaváltozáshoz, de egyben a hatékonyság és produktivitás mára nélkülözhetetlen motorja is, és óriási szükség is van rá más szektorok dekarbonizálásához is. Ahhoz, hogy ezt minimális szénlábnyom árán tegyük lehetővé, okosabban kell a fizikai és digitális infrastruktúrát fejleszteni és árammal ellátni. Emellett tudatos felhasználóként is segíthetjük internetes karbonlábnyomunk csökkentését, például a kéretlen hírlevelek és energiavámpírok kiiktatásával, eszközeink életének meghosszabbításával, valamint a videó- és zenelejátszás optimalizálásával.

Hat lépés a fenntarthatóbb internet felé

1. Ki kell zöldíteni az adatközpontok energiaellátását!
2. Legyen trendi a fenntarthatóbb webdizájn!
3. Iratkozz le a kéretlen hírlevelekről, és ne küldj óriás csatolmányokat!
4. Optimalizáld a videók és zenék lejátszását!
5. Válassz klímatudatosabb szolgáltatót, és hosszabbítsd meg az eszközeid életét!
6. Legyél tudatosabb az energiavámpírokkal (áramtalaníts, csökkentsd a fényerőt, használd az alvó üzemmódot)!

(megjelent: Népszava, 2023.11.06.)