Mi kell ahhoz, hogy egy mozgássérült ember ma Magyarországon önállóan éljen? Erre a közel 250 ezer embert érintő kérdésre kereste a választ tíz érintett ember és négy szövetségesük, azaz az „Önállóan lakni – közösségben élni” kutatócsoportja. Ebbe a különleges kutatásba nem az alapján került be valaki, hogy milyen iskolai végzettsége vagy kutatási tapasztalata van, hanem sokkal inkább az számított, hogy érintettként elkötelezett legyen a helyzet közös feltárása és megértése iránt, szövetségesként pedig fontosnak tartsa azt, hogy érdemi változást érjünk el a mozgássérült emberek önállósága terén. Az, hogy hogyan és miért választották a kutatásnak ezt a módját, kiderül Takács István Gábor (Jogriporter Alapítvány https://youtu.be/pIAHgVZ4Nqo ) videójából. Ha pedig az elméleti háttér is érdekel, olvass tovább!

A körülöttük lévő tárgyakat, személyeket tudják azonosítani a látássérültek a Google alkalmazásával, amely néhány szerencsés felhasználó számára már le is tölthető. A keresőóriás minél többek számára szeretné elérhetővé tenni.

Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt áll bíróság előtt az a férfi, aki még 2017 szeptemberében Pécsen a nyílt utcán bántalmazott egy mozgássérült férfit.

Majzik Zsolt 14 évesen vesztette el a látását, most a húszas éveinek második felében jár. Kezdetben fehér bottal közlekedett, majd úgy döntött, felveszi a kapcsolatot a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolával.

A TÁRS Projekt bemutatja új, kifejezetten a kiváltási folyamatban érintett, nagyintézményekben élő, fogyatékos személyeknek szóló kiadványát: „Mi az a kiváltás? Ismerkedés a közösségi befogadással” címmel.

Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont (ETIKK) munkatársai érzékenyítő tréninget tartottak a XIII. kerületi Hermann Ottó Általános Iskolában.

A MVGYOSZ nem titkolt vágya, hogy a 2020-as költségvetési támogatásból egy, a tavalyihoz képest megemelt összeget kapjon a szolgáltatások fejlesztésére, az egyesületek támogatására és a Távszem projekt fenntartására.

A MEOSZ az országgyűlési képviselőkhöz fordult, miután az Alkotmánybíróság – a megváltozott munkaképességű emberek védelmében fellépve – 2019. március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy megalkossa azokat a szabályokat, melyek rendezik a mulasztás miatt kialakult helyzetet, és igazságot szolgáltatnak több tízezer, korábban rokkantsági nyugellátásban részesült embernek. A MEOSZ azt kéri, hogy a képviselők olyan módosítást támogassanak, melyek valódi kárpótlást jelentenek az érintettek számára. A MEOSZ fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság határozatán túlmutatva minden típusú ellátás esetén történjen korrekció, s valamennyi érintett ügyében kerüljön sor egyenkénti felülvizsgálatra.

A postán, online vagy telefonon is feladhatjuk az üzenetet, ha nincs kéznél a mobil Ósdinak tartjuk, tavaly mégis mindennap nagyjából száz táviratot adtunk fel Magyarországon. Igaz, ez elhanyagolható mennyiség a digitális üzenetküldés forgalmához képest, a Magyar Posta Zrt. fenntartja a szolgáltatást, januártól fejlesztette is. A törvény már nem kötelezi a Magyar Posta Zrt.-t a táviratküldő […]

Meglepő, de a kezek ezt is tudják. Tánccal, pantomimmal, jelnyelvvel közvetítik a zenét annak, aki nem hallja. És hogy a kedves Olvasó megdöbbenését fokozzam: ezek a kezek többségükben siket és nagyothalló táncosokhoz tartoznak! A Napsugár Anna Zenei Jeltánc Társulat próbáján jártunk Budapesten, a Down Alapítvány 2. számú Gondozóházában. „Legyen a zene mindenkié!” – Kodály Zoltán […]