Pán
Nemrég egy kedves pécsi olvasónk a következő észrevétellel fordult hozzánk: „Sajnálatosan aktuális kérdés a világjárvány tudományos, de a médiában is elterjedt megnevezése. Többnyire pandémiát írnak a magyar cikkekben, hiszen a világsajtóban is így nevezik (pandemic). De helyes-e ez így? A világnyelvekben nincs meg az a különbség, amely a magyarban az „a” és „á” között megvan. […]
Nemrég egy kedves pécsi olvasónk a következő észrevétellel fordult hozzánk: „Sajnálatosan aktuális kérdés a világjárvány tudományos, de a médiában is elterjedt megnevezése. Többnyire pandémiát írnak a magyar cikkekben, hiszen a világsajtóban is így nevezik (pandemic). De helyes-e ez így? A világnyelvekben nincs meg az a különbség, amely a magyarban az „a” és „á” között megvan. A görögből származó pán- előtag (jelentése: mind, összes) sok, jól ismert szavunkból visszaköszön. (…) Akkor miért lenne pandémia a világjárvány, és miért nem pandémia?”
Jó kérdés. El is küldtük az MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálatának, ahonnan a következő választ kaptuk.
„Hagyományosan valóban sokkal inkább a pán- alak használatos a magyarban előtagként, amely valaminek az általános, összefoglaló voltát, egészét jelöli, például: pánamerikai, pángermán, páneurópai, pánhellénizmus stb. Ezek, a köznyelvben is ismert kifejezések, jól mutatják, hogy a pan- görög összetételi előtag ’elmagyarosodott’, írásban is jelölt formája pán-. A Fábián-Magasi (főszerk.) Orvosi helyesírási szótár alapján azt mondhatjuk, hogy van egy pár vagylagos írásmódú pán-/pan- előtagú terminus. Itt az a tendencia, hogy ha idegenes formában írják, akkor pan-, magyarosan egységesen pán-. Például: panaesthesia / pánesztézia, pánfágia / panphagia, pan-genesis / pángenezis. Ugyanakkor ez mégsem érvényesül kizárólagosan, nem érvényesül például az orvosi szaknyelvben, ahol feltehetően máig is a pan- előtag maradt meg. Ezek alapján eléggé kivételesnek tűnik a pandémia, ott ugyanis a két alakváltozat: pandemia / pandémia, tehát a magyaros forma sem pándémia. És ugyanígy a melléknévképzős alakban is pandémicas / pandemikus, nem pedig pándémikus. Ezt a változatot, tehát a pandé-miá-t találjuk a több kiadásban megjelent Idegen szavak szótárában (Akadémiai Kiadó, 1994, Bakos Ferenc), amely már meglehetősen közhasználatú kézikönyv, nem orvosi szaknyelvi. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy ha nem is helytelenül, de meglehetősen kivételesen, valóban ’rendhagyó módon’ használjuk a pandémiá-t ebben a vegyes alakváltozatban.”
(megjelent: Magyar Hang, 2020. 11. 13.)
Ezeket is olvassa el:
Akasszam fel a padlásra a gyereket?
Máté, a repülőtéren visszatartott látássérült fiú: „Mihez kezdtem volna a kutyám nélkül?”
Lódarázs nyomkövetővel
Melyik a világ leghosszabb buszjárata?
Inkább otthon maradtak: Nehéz helyzetbe kerültek a vak és gyengénlátó emberek a járvány alatt
Segítsünk a látássérülteknek – de hogyan?
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
25°C







Vélemény, hozzászólás?