Szoba kiadó – Az albérletkeresés buktatói
A lakásbérlés olyan, mint a párkapcsolat. A nagy versenyben előbb-utóbb mindenki megtalálhatja az igazit, csak néha kacskaringós az út, és kell egy nagy adag szerencse. De addig is, ameddig eljutunk hozzá, sokat tanulhatunk az emberi természetről. A belvárosi háztól néhány méterre folyik a Duna, a kapuból látni a Gellért-hegyet. Elsőnek az ingatlanos és a tulajdonos […]
A lakásbérlés olyan, mint a párkapcsolat.
A nagy versenyben előbb-utóbb mindenki megtalálhatja az igazit, csak néha kacskaringós az út, és kell egy nagy adag szerencse. De addig is, ameddig eljutunk hozzá, sokat tanulhatunk az emberi természetről.
A belvárosi háztól néhány méterre folyik a Duna, a kapuból látni a Gellért-hegyet. Elsőnek az ingatlanos és a tulajdonos érkezik, majd betoppan az ázsiai fiatalember is. Az egyik földszinti lakásba jöttek: a fiatalember egyetemista, és albérletet keres. A rácsos ajtó kétszintes otthonra nyílik, az emeletre hófehér lépcső vezet.
Bejárják a lakást. Az Albérlet.hu ingatlanreferense, Tóth Rebeka sorolja az előnyöket (például, hogy közel vagyunk a centrumhoz), a tulajdonos, Felházi Szilárd pedig azt mondja, az üzlettársa felújításokkal foglalkozik, szóval ha van rá igény, szívesen átfestik a falat. Az érdeklődő rákérdez a légkondira, Szilárd válaszol: nem szerelhették be, mert ez műemlékvédelmi épület a tizenkilencedik századból. Utána a bérleti díjat és a rezsit beszélik át. A közös költségben benne van a korlátlan vízfogyasztás, az internethez tartoznak angol és német nyelvű csatornák is. A jelentkező azzal búcsúzik, hogy még megnéz más lakásokat is, és visszajelez, a tulajdonos pedig azzal, hogy ha jó szerződést kötnek, adhat némi engedményt.
KIS PÉNZ, KIS FOCI
– Az érdeklődők legfontosabb szempontja nyilván a költség meg az elhelyezkedés, de sokszor kérdezik azt is, milyen a lakóközösség, illetve, hogy mennyi időre kellene aláírniuk a szerződést. A többi már szinte részletkérdés – mondja később az ingatlanreferens. – De azért akadnak fura igények, például van, aki nem költözik kádas lakásba.
Szerinte az albérletkeresők egyik leggyakoribb hibája, hogy amikor a hirdetésre jelentkeznek, nem jelzik előre a legfontosabb elvárásaikat (például, hogy legyen klíma), így előfordulhat, hogy feleslegesen nézik meg az ingatlant. A szeptemberi rohamot Rebeka is érzi, úgy látja, főleg a két-három hálós lakásokra csapnak le hamar.
– A rutinosabb érdeklődők próbálják átérezni, milyen lehet a lakásban élni, lelülnek a kanapéra, kipróbálják a matracot – mondja a jó ingatlanos pedig nyíltan felvállalja a lakás kevésbé előnyös tulajdonságait, mert hosszú távú együttműködést és elégedett bérlőt szeretne.
A tulajdonos eddig megúszta a nagyobb kárt: amikor még rövid távra adta ki a lakást, a brit bérlők törtek össze egy vasalódeszkát. Szilárd tizennyolc évesen költözött Budapestre, az elején ő is albérletben lakott, a nyolcadik kerület szélén. – Annyira nem volt vidám hely, de kis pénz, kis foci – foglalja össze az emlékeit. – Százezer forintért már akkor sem várhatott sokat az ember.
MINTHA ÁLLÁSINTERJÚRA MENNE
Álom, a spániel-goldi keverék végtelen türelemmel tűri a fotózást. A „tiszta, okos kutyus” – gazdája, Bosnyák Mercédesz így írt róla, amikor lakást keresett az interneten – szeptemberben költözik a harmadik albérletébe. Következő, tizenegyedik kerületi otthonukat néhány nap alatt megtalálta, ameddig odamehetnek, a lány édesanyjánál élnek.
– Szerencsém volt, mert én hívtam fel elsőnek a hirdetőt. Ma mondta, hogy azóta rengetegen keresték őket. Nagyon jó környéken, egy háromszintes családi ház aljában lakunk majd. Legutóbb egy újépítésű, kis lakásban éltem öt évig, úgyhogy hozzá vagyok szokva a rendezett körülményekhez. Megnéztem legalább tíz lakást, de vagy a konyha nem volt az igényeimnek megfelelő, vagy a fürdőszoba nem tetszett, vagy nagyon rossz környéken lett volna az ingatlan -mondja Mercédesz. – A kutya miatt még fontos számomra, hogy legyen a közelben olyan zöld terület, ahová reggelente elvihetem futni.
Korábban beszélt olyan bérbeadóval, aki a túljelentkezés miatt megtehette, hogy jól kifaggatta az érdeklődőket.
(A lakások átlagos bérleti díja:
• Budapest: 160 000 Ft
• Győr: 110 000 Ft
• Debrecen: 100 000 Ft
• Szeged: 95 000 Ft
• Miskolc: 80 000 Ft
• Békéscsaba: 70 000 Ft
Forrás: lngatlan.com)
– Kifejezetten rosszul éreztem magam, olyan volt, mintha állásinterjúra mennék. Már a telefonban kikérdezett, hogy pontosan mivel foglalkozom, hol lakom, mit csinálok és miért. Volt olyan is, akit felhívtam, hogy kiadó-e még a lakás, rám förmedt a kérdéseivel, és megvetően megjegyezte, hogy ezeket magamtól kellene mondanom, nem harapófogóval kellene neki kihúznia, és egyáltalán, hogy is gondolom, hogy ő a hosszú hétvégén megmutatja a lakást. Letettem a telefont.
Azt már megtanulta, hogy a rezsit fontos alaposan átbeszélni, mert van, ahol a közös költségben benne van a korlátlan vízfogyasztás, valahol azért csak a kukát ürítik ki, és a lépcsőházat tartják rendben. Szerinte, ha a bérlőnek van autója, érdemes azt is tisztáznia, hogy bejelentheti-e magát az ingatlanba, különben egy vagyont fizethet a parkolásra, ha nincs a környéken ingyenes parkoló.
„JÓ LENNE EGY ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS”
Az egyik Facebook-csoportban a szemtelenül drága albérletek hirdetéseit gyűjtik. Alapítója, Angéla hatéves koráig albérletben lakott a családjával Tatán, és lakást béreltek később, a szülők válása után is.
– A tulajok jellemzően nem szeretnének sokat foglalkozni a kiadott lakással, csak jöjjön belőle a pénz, aztán csókolom.
Éppen ezért minden olyan rizikófaktort kerülnek, amitől megnőne az amortizáció vagy a károsodás esélye. Hátrányban van, aki gyermekkel vagy kisállattal költözne, hátrányban vannak a minimálbérből élők, de gyakran hallok panaszt homofóbiára vagy rasszizmusra is.
Úgy érzi, az albérlők ki vannak szolgáltatva a tulajdonosoknak.
– Nagy félelmem, hogy egyszer az utcára kerülök, vagy megint rossz körülmények között kell laknom, ha egyszer elvesztem az állásom, vagy, a fizetésünkkel ellentétben, tovább emelkednek a bérleti díjak – árulja el. Szerinte az átlagfizetések alapján egy átlagos, fővárosi, másfél szobás lakás bérleti díja nem lehetne több százharmincezer forintnál, szobánál pedig rezsivel negyven-hatvan-ezer forint lenne a reális. Ehhez képest a lakások bérleti díja százhatvanezertől indul, a szobáké hetvenezertől. Angéla hiányolja az állami szabályozást, ami védi a bérlőt, a lakástulajt, és meghúzza a határt a túlárazás ellen.
MIÓTA PENÉSZES AZ ABLAKKERET?
Szinte minden lakáskeresőnek van valami tanulságos története.
– Megbeszéled a tulajjal, hogy megnézed az albérletet, ő pedig küldi a képeket, azzal a szöveggel, hogy ez lesz a szobád, ilyen lesz a kilátásod. Aztán két órát utazol Pestre, ahol kiderül, hogy több jelentkező van. A tulaj majd értesít… – mondja Orsolya. Ő az egyik szobát csak azért vette ki ötvenezer forintért, mert sürgette az idő. – Olyan kicsi volt, hogy az ágyam az ablaktól az ajtóig ért. Takarítás közben vettem észre, hogy az ablakkeret korhadt és penészes. Szóltam a tulajnak, először kizártnak tartotta a penészedést, majd azt mondta, hagyjam nyitva az ablakot. Januárban!
– A tulajdonosok hibája az, hogy a tökéletes embert keresik, a magas elvárásokkal viszont hazugságra kényszerítik a jelentkezőket – mutat rá az a fiatal nő, aki most lakást ad ki Óbudán, de a korábbi évekből még bérlőként is megismerhette a piacot.
Kezdetben mindenki csendes, jó gyerek, akit csak a tanulás vagy a munka világa köt le. Helyes lányok, szolid sminkkel, a szüleik is orvosok vagy ügyvédek. Na, köztük találod a legveszélyesebbeket is, a partihuligánokat, akik a hajnali buli után csapatostul hordják fel az embereket – mondja. – Laktam két ilyen lánnyal. A művészet jegyében vastag alkoholos filccel firkálták össze az antik bútorokat, aztán amikor a főbérlő kiakadt, egyszerűen leléptek. Én sem kaptam vissza a kauciót.
A JÓ SZERZŐDÉS LÉTFONTOSSÁGÚ
A vitás esetekkel foglalkozó Albérletfelügyelet vezetője, Dajka Zoltán úgy látja, a legtöbb probléma abból ered, hogy egyik fél sem ismeri a jogait és a kötelezettségeit.
– A tulajdonosnak karban kell tartania az ingatlant, a beépített eszközöket, a fűtést, a vizet, a villanyt, a bérlő feladata pedig az, hogy rendesen fizessen, és megőrizze a lakás állapotát – magyarázza. – A legtöbbször az a gond, hogy valami tönkremegy, a tulajdonos nem tudja, hogy neki kellene megcsináltatnia, erre a bérlő nem fizet, elkezdenek konfrontálódni, és megindul a lavina.
A bérbeadók egyik félelme az, hogy ha a bérlő nem fizet, a felszólítás után felmondhat neki, de ha az illető nem hajlandó távozni, az ingatlanból fizikailag nem teheti ki. Azt a végrehajtóra kell bíznia. A gyakorlatban viszont akár három évig is pereskedhet, mire megszerzi hozzá a végrehajtói okiratot. Ezt megelőzheti azzal, hogy ha szerződéskötéskor közjegyző előtt kiürítési nyilatkozatot tesz a bérlő. Azzal kihagyhatja a bíróságot, elég, ha a közjegyző megállapítja a felmondást, már jöhet is a végrehajtó.
Olyan internetről letölthető, hivatalos bérleti szerződés, formanyomtatvány, amely garantáltan megvédi a feleket a kockázatokról, nem létezik.
– A netes kereső biztosan nagyon sok különböző bérleti szerződést kidob, de ez olyan, mintha az interneten keresnénk orvosságot. Biztosan van, ami használ, de fennáll az esélye, félrekezeljük magunkat – magyarázza Dr. Mihalics Krisztián ügyvéd. – Ehhez képest a profi ügyvédi segítséget már félhavi bérleti díjból meg lehet úszni.
Hangsúlyozza, hogy az alaposan átgondolt, a legapróbb részletekre is kiterjedő szerződés számtalan bosszúságtól megkíméli a tulajdonost és a bérlőt. A birtokbaadási jegyzőkönyvnek például érdemes tartalmaznia a bútorokat, ingóságokat; ha videófelvételt készítünk róluk, azzal később igazolhatjuk, hogy milyen volt az állapotuk, amikor átvettük őket. Sőt, aki igazán előrelátó, a szerződésbe beleírja azt is, hogy vitás esetben milyen plusz adminisztrációs költségek terhelik a bérlőt. Hiszen hiába hajtja be a tulajdonos egy tizennégyezer forintos tartozást, ha például az ügyvédi felszólító levélért többet fizet. Célszerű azt is előre meghatározni, hogy ha az eredeti állapot visszaállításához egy-két helyen például tapétázni, csempézni vagy parkettázni kell, annak négyzetméterenként mennyi a munkadíja, mert ilyen kis tételeknél a bírósági kárszakértő díja jóval magasabb.
(megjelent: Nők Lapja, 2019.09.04.)
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
6°C
Vélemény, hozzászólás?