A jövedelemkorlát a foglalkoztatás ellen hat

A megváltozott képességű munkavállaló magasabb bér esetén könnyen elveszítheti az ellátását.

A munkaadók zöme ma is inkább kifizeti az évi csaknem 1,2 millió forint közterhet alkalmazottanként, mint hogy fogyatékossággal élő munkavállalót vegyen fel – mondta Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.

Hány munkáltató van ma, aki szívesen foglalkoztat megváltozott munkaképességű alkalmazottat?

Mintegy 350 akkreditált munkaadóról beszélhetünk, ők költségvetési támogatással valamivel több, mint 30 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak.

Mi a legnagyobb nehézség, amivel szembe találja ma magát egy mozgáskorlátozott munkavállaló?

Az egyik legnagyobb gond még mindig az akadálymentesség hiánya, emiatt sokszor már a munkahelyre történő eljutás is lehetetlen, hisz a közösségi közlekedés jelentős részben még mindig nem hozzáférhető a mozgássérült emberek számára. Gyakran maga a munkahely, annak épülete, az oda való bejutás sem akadálymentes. A munkahelyi környezet mozgáskorlátozott munkavállaló részére történő átalakításához ugyanakkor a munkaadó nem kap támogatást.

Hány mozgáskorlátozott dolgozik ma Magyarországon?

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási aránya a 2011-es népszámlálás adatai szerint 18 százalék volt, szemben az épek 60 százalékos foglalkoztatottságával. A kormány adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottak aránya a megváltozott munkaképességű emberek körében, de még mindig nagy a lemaradás az épekhez képest.

A rehabilitációs hozzájárulás révén könnyebb lett a mozgáskorlátozottak munkavállalása?

A rehabilitációs hozzájárulás az egyik olyan támogatási forma, amely hivatott lenne elősegíteni a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetben lévő fogyatékos személyek integrált foglalkoztatását. Mivel megfizetése alól a munkáltató nemcsak fogyatékos, hanem megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén is mentesül, így nem feltétlenül áll érdekében fogyatékos személyt alkalmazni, hiszen a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása adott esetben kevesebb alkalmazkodással, költséggel jár. Komoly, az érintettek által is érzékelhető változást ez a támogatási forma nem hozott. Az összeg jelentős emelése ellenére a munkaadók zöme ma is inkább kifizeti az évi csaknem 1,2 millió forintot alkalmazottanként, mint hogy fogyatékossággal élő munkavállalót vegyen fel. A munkaadói járulékkedvezményt biztosító rehabilitációs kártya segítséget jelent az elhelyezkedésben, szeretnénk, ha a legsúlyosabban sérült fogyatékos emberek is jogosultak lennének rá. Jelenleg ugyanis ki vannak zárva ebből a kedvezményből, miközben a munkavállalás területén is ők vannak a leghátrányosabb helyzetben.

A fizetések tekintetében van különbség egy ép ember és egy mozgáskorlátozott között, ha ugyanazt a munkát végzik?

Konkrét adatokkal nem rendelkezünk, de tapasztalataink szerint a mozgáskorlátozott munkavállalók többnyire kevesebbet keresnek ép kollégáiknál. Egyrészt azért, mert hajlamosak alul értékelni a tudásukat, teljesítményüket, és így alacsonyabb fizetést is hajlandók elfogadni. Másrészt a mozgáskorlátozott emberek sok esetben állapotukból adódóan is csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, és jellemzően inkább alacsonyabb képzettséghez, végzettséghez kötött munkakörökben tudnak elhelyezkedni, ami szintén visszavezethető a munkáltatók ismeret- és tapasztalathiányból fakadó előítéleteire.

Hány órát dolgozhat egy megváltozott munkaképességű munkavállaló?

Ez nincs korlátozva, leginkább az adott munkavállaló egészségi állapotától, teljesítőképességétől függ. Azoknál viszont, akik a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülnek (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás), jövedelemkorlát van érvényben. Jövedelmük három egymást követő hónapon át nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát, ellenkező esetben elveszítik az ellátásukat. Úgy véljük, ez a foglalkoztatás ellen hat, több alkalommal kértük az eltörlését. A MEOSZ szerint ez az állami gyakorlat közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A foglalkoztatás célja a fogyatékos munkavállaló képességeinek, készségeinek megfelelő munkakörben való alkalmazás. A munkakör betöltéséért járó bérezés így nem tehet különbséget egy európai országban női vagy férfi, ép vagy fogyatékos munkavállaló között. A bérezés emellett nem is veszélyeztetheti a fogyatékosságban érintett munkavállaló fogyatékosságához kapcsolódó, annak kompenzálására szolgáló támogatásokat. Amíg a korrekció nem történik meg, áthidaló megoldás lehet, ha a jövedelemkorlátot legalább a garantált bérminimumhoz igazítják, túllépés esetén pedig ne szűnjön meg az ellátás, csupán szüneteljen. Véleményem szerint így többen választanák a keresőtevékenységet az ellátás helyett.

Milyen a képzési környezet?

Egy mozgássérült fiatalnak ma Magyarországon alig van esélye diplomát vagy akár egy versenyképes szakképesítést szerezni. Hiányoznak a megfelelő átképzések, és ha vannak is, nem férnek hozzá, mert a képzési intézmények, helyszínek többsége nem akadálymentes. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az állam szigorúbban ellenőrizze az akadálymentesítést, másrészt támogatással ösztönözze a képzési intézményeket az akadálymentesítésre.

Munkavállalói kedvezményekre is gondoltak?

A megváltozott munkaképességű személyek csoportja rendkívül heterogén, ezért a mostaninál differenciáltabb és személyre szabottabb támogatási rendszerre van szükség, ami kiterjedne a fogyatékos személyek egyénre szabott foglalkoztatási rehabilitációjára is. Bizonyos támogatásokat kizárólag a fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztató munkaadóknak lehetne biztosítani, vagy a támogatás mértéke lenne eltérő attól függően, mely csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatását célozza meg. Támogatni kellene a munkáltatókat az akadálymentesítésben, a munkahelyi környezet adaptációjában, a munkavégzést segítő speciális eszközök beszerzésében, emellett rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadói, mentori segítséget is adni kellene nekik. Sokkal szélesebb körben kellene biztosítani az atipikus foglalkoztatási formákat. A távmunka például sok mozgássérült embernek jelenthet megoldást arra az időre, amíg megtörténik a közösségi közlekedés akadálymentesítése.

Forrás: vg.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.